Harminc év a gyilkosnak

Az ítélettel az utóbbi évek egyik leghírhedtebb gyilkosságára tett pontot a belga igazságszolgáltatás. Az olasz származású Scantamburlo másfél évtizedes, egyre boldogtalanabb házasság után apránként adagolt patkányméreggel fokozatosan elsorvasztotta egyébként is gyógyíthatatlan rákban szenvedő feleségét. A férfi azért siettette felesége halálát, mert kevés jövedelme mellett nagylábon élt: adósságba merülve próbálta költséges ajándékokkal magához kötni prostituált szeretőjét, és igyekezett mielőbb hozzájutni felesége busás örökségéhez.

1991 júniusában végül nem győzte tovább a várakozást, kötéllel megfojtotta 30 kilósra lefogyott feleségét. A következő napon egy barkácsáruházban láncfűrészt vett, lecipelte a holttestet a pincébe, 17 darabra vágta, gondosan műanyag zsákokba csomagolta a darabokat, és a mélyhűtő ládába tette, amelyben élelmiszereket is tartott.

Nyolc év után így derült fény Scantamburlo eltűnt feleségének rejtélyére is. Amikor a nyomozók már neki akartak látni a kertben levő emésztőgödör felásásának, a gyilkos bevallotta nekik, hogy feleségének holtteste a fagyasztóban van. A nyolc éven át soha ki nem olvasztott testrészek olyan tökéletesen megmaradtak, hogy az igazságügyi orvosszakértők egyértelműen ki tudták mutatni a szövetekben a patkányméreg fő hatóanyaga, a tallium jelenlétét is. Az ügyész életfogytiglani büntetést kért a bestiális gyilkosra, aki ha tette elkövetése után azonnal feladta volna magát, ma már minden bizonnyal szabadlábon volna. Az esküdtek enyhítő körülménynek tudták be a gyilkos büntetlen előéletét, ezért döntöttek a valamivel enyhébb büntetés mellett.