Halálkamrák az ókorból

A mai Törökország területén található Apolló templomból egy titkos folyosón át lehetett eljutni a kamráig, ahol az áldozatok bemutatása varázslatnak hathatott a szemlélődők számára. Korábbi tanulmányok és ősi feljegyzések is utalnak hasonló kamrák létezésére, ilyen többek közt a Plutonion templom földalatti terme, melyről a görög földrajztudós, Sztrabón tesz említést. Ott a múltban állatáldozatokat mutattak be és csupán az ősi Cybele kultusz eunuchjai voltak képesek némi időt lent tölteni a barlangszerű teremben, mivel fejükön egy többrétegű zsákanyagból készült csuklya volt, melynek belsejében megrekedt pár percre elegendő levegő. ĺgy látszólag rájuk nem volt hatása a Plutonion mérges gázainak, foglalta össze az eddig megszerzett ismereteket Giovanni Leucci, a kutatás egyik vezetője, az olasz Lecce-Via Arnesano Egyetem munkatársa.

Apolló, a jóslás, gyógyítás, fény, költészet és zene ősi görög istenének templomában most felfedezett halálkamra gyakorlatilag egy 9 méter széles lyuk, melybe olyan menynyiségű gáz áramlik, hogy teljesen elhomályosítja a belsejét. Ez nagyban megnehezíti az ásatási munkákat is, mivel azon túl, hogy alig látni valamit, a megfelelő védőfelszerelés nélkül a gázok azonnali halált okoznak. Éppen ezért első körben egy radarral és ERT tomográfiával vették szemügyre a helyszínt, a lehetséges földalatti építmények után kutatva. A körülbelül 4 méterrel a templom alatt elhelyezkedő halálkamrát egy alagúton lehetett megközelíteni, de emellett találtak egy kisebb, mindössze 4 méter átmérőjű helységet is nagyjából ugyanilyen mélységben, melyről feltételezik, hogy az áldozatok előkészítésének adott helyet.

A leletből arra lehet következtetni, hogy több más Apolló templom is élt hasonló eszközökkel, és szándékosan építették aktív geotermális források közelébe. Az ősi írások szerint a szintén Törökország területén fekvő Didyma templom rendelkezett egy szent forrással, de a híres delfi jósda is a gázok segítségével érhette el „vízióit”. A kutatók szerint a jósnő etilén gázt lélegzett be, amit manapság a gyümölcsök mesterséges érleléséhez használnak. (sg)