Gondolataink túl sokat kalandoznak

Berlin. Egy amerikai tudós szerint az emberi gondolatok túl sokat kalandoznak, időnk egyharmadában, a feladatok végzése során „nem vagyunk ott”. A Die Welt című német napilap internetes összefoglalója szerint Michael Kane az észak-karolinai egyetem pszichológusa 126 diákot vizsgált egy héten át napi nyolc alkalommal, és azt kérdezte tőlük, hogy mire gondolnak, amikor tanulniuk vagy dolgozniuk kell.

Az eredmény: néhányan a teljes időszak 80–90 százalékában voltak szellemileg távol, a döntő többség az idő egyharmadát töltötte fejben valami mással, és csak egyetlen személy akadt, aki azt állította, hogy végig az adott feladatra koncentrált. A vancouveri egyetemen végzett olvasásvizsgálat azt mutatta, hogy az idő 15–20 százalékában kalandoztak másutt a résztvevők gondolatai. Michael Kane szerint a gondolatok elkalandozása inkább hasznos, mint veszedelmes. Vannak kivételek, de az élet általában nem követel teljes figyelmet, „a napok nagy része szinte robotpilóta vezérletével zajlik” – mondta a pszichológus.

Jonathan Schooler a vancouveri egyetem kutatója egyenesen úgy véli, hogy a kószáló gondolatok segítik a kreativitást. A tudós a Háború és békéből olvastatott a diákokkal, és ha a kísérlet résztvevői észrevették, hogy a szellemük elkalandozott, akkor egy gombot kellett megnyomniuk. Ez elég gyakran megtörtént. Ha a kutató hirtelen megszakította az olvasást és megkérdezte, hogy éppen mire gondoltak, akkor a többséget „kalandozó gondolatokon” kapta rajta.