Emlékház Rodostóban

Alföldi Albert, a Bács-Kiskun megyei önkormányzat alelnöke elmondta, a kezdeményezés tőlük indult. A házat eredeti állapotában építik újjá, olyan multikulturális centrum lesz, amely a két nemzet közös történelmének bemutatását is szolgálja, de egyben magyar emlékhely, Mikes Kelemen emlékháza lesz. Első lépésként a jelenleg üres telket a magyar állam tulajdonba veszi. Az ingatlan vásárlásához előreláthatóan 20 ezer dollár szükséges, az összeg kifizetésére a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbségi Államtitkársága már konkrét ígéretet tett. Alföldi Albert beszámolt arról, hogy a ház terveit a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal restaurátorai, török kollégáikkal konzultálva, díjmentesen készítik el. „Mikes Kelemen szülőhelye, Zágon az épület faanyagát és az ácsmunkát adományozza a ház építéséhez, az egyéb költségek finanszírozására, a további munkák elvégzésére a kecskeméti székhelyű Európa Jövője Egyesület mozgósítja a civil szervezeteket.” Az újraépítésről a napokban Kecskeméten folytattak megbeszélést. Az eszmecserén többek között részt vett Ahmet Özyurt, Rodostó kormányzója, Erdogen Erken rodostói tiszteletbeli magyar konzul, valamint a két testvérváros, Rodostó és Kecskemét polgármestere, Kadír Cebi és Szécsi Gábor. A résztvevők egyöntetűen támogatták a nemes célt, s várhatóan januárban együttműködési megállapodást írnak alá. „Medgyessy Péter miniszterelnöknek a Bács megyei önkormányzat vezetői a közelmúltban benyújtottak egy programtervezetet, miszerint költségvetési támogatást kellene nyújtani ahhoz, hogy a következő években minden középiskolás diák osztálykirándulásokon végigjárhassa a határon inneni és túli magyar emlékhelyeket, köztük a Mikes-házat” – mondta Alföldi Albert. Számításaik szerint javaslatuk maximum négymilliárd forintos kiadást jelentene a költségvetés számára.

Mikes Kelemen, a XVIII. századi magyar prózairodalom legnagyobb alakja székely nemesi családból származott. 1707-ben lett II. Rákóczi Ferenc apródja, s attól kezdve élete elválaszthatatlan volt a fejedelemtől. A szabadságharc bukása után Rákóczival együtt vállalta a száműzetést. 1717-ben Törökországba mentek. Négy évtizeden át volt szemtanúja az emigráció életének. Erről adott képet Rodostóból írt Törökországi levelek című, fiktív személyhez címzett – „Édes néném” – levélgyűjteményében, amelyet francia irodalmi példára valószínűleg 1735 után írt. Miután a bujdosók sorra elhaltak mellőle, 1758-ban ő lett a magyar kolónia vezetője. Utolsó levelének keltezése után még három évet élt, 1761-ben pestisben hunyt el.