A kétfejű kígyó rejtélyei

A kétfejű kígyót februárban találta egy földműves Alicante tartományban és beszolgáltatta a tudománynak. Az alig 25 centiméter hosszú hüllő – amely felnőtt korára másfél méteresre is megnőhet – jelenleg a Valencia Egyetem egyik terráriumában éldegél, s egy videokamera rögzíti minden moccanását. Eddig úgy tűnik, hogy mindkét feje jól működik: mindegyiket egymástól függetlenül mozgatja, és mindkét szájával egyaránt eszik. Két nyelve is önállóan mozog. A tudósokat foglalkoztató kérdések egyike az, hogy vajon talál-e magának majd párt. Egyelőre azonban még a neme sem ismert, mivel még csak 9 hónapos.

A spanyol tudósok azt tervezik, hogy miután ivarérett lesz, összeeresztik fajtájának egyik ellenkező nemű, normális példányával. Kér-dés: egy egyfejű a kétfejű melyik fejét csavarja el?

A kétfejű kígyók igen ritkák, ám nem páratlanok. Gordon Burghart amerikai biopszichológus, hüllő-viselkedés-kutató, az AP-nek elmondta, hogy az utóbbi években két kétfejű kígyót is tanulmányozhatott, és mindkettőt Tennessee államban találták. Mindkettő fejei olyannyira önállóak voltak, hogy még harcoltak is egymással az élelemért, a fej-fej melletti küzdelem órákig is eltartott. Mindazonáltal mindkét kígyó enyhén „jobbfejesnek” volt mondható, mivel a jobb oldali valamelyest uralkodott a bal fő fölött.

A fejetlen fejharc a táplálkozást vészesen lelassítja és sebezhetővé teszi a kígyót. Természetes ellenségei – rókák, sasok – jóval könnyedébben ejtik zsákmányul, mint az egyfejűeket. Ráadásul a kétfejű kígyók kevésbé mozgékonyak, és emiatt is rövidebb életűek – a vadonban –, mint „monokobakú” társaik.