Diktátor választások nélkül, Zelenszkijnek gyorsan döntenie kell, különben nem marad országa – írta Donald Trump a közösségi oldalán, aki az ukrán elnököt közepesen sikeres komikusnak titulálta. „Nem akar elnökválasztást, az ukrán közvélemény-kutatásokban pedig nagyon rosszul áll. Az egyetlen dolog, amiben igazán jó volt, az Biden túlszárnyalása”.
Zelenszkij rontja Trump üzletét

Az ukrán elnök visszavágott: „Trump elnök, akit mélységesen tisztelünk, sajnos dezinformációs buborékban él”. Trump szerint Zelenszkij támogatottsága mindössze 4%. A február eleji közvélemény-kutatások szerint azonban az ukránok 57%-a támogatja őt. Ami pedig Ukrajna anyagi támogatását illeti: Kijev 320 milliárd dollárt költött a háborúra, ebből 200 milliárd nemzetközi katonai segélyből származik, az USA pedig 60 milliárd dollárral járult hozzá a fegyverkezéshez, amit később további 31,5 milliárd dollárral egészítettek ki.
Függetlenül attól, hol az igazság, a két vezető közötti kapcsolatok drámaian megromlottak. A helyzet akkor eszkalálódott, miután az ukrán elnök nem volt hajlandó aláírni egy memorandumot, amely Ukrajna teljes természeti vagyonát és hazai infrastruktúráját amerikai kézbe adta volna.
De nem csak ez szúrja Trump szemét. Zelenszkij ahhoz is ragaszkodik, hogy országa nem fogad el semmilyen megállapodást az USA és Oroszország között úgy, hogy ne lenne ő is a tárgyalások aktív résztvevője. Az ukrán elnök ezzel bizony elrontja Trump nagy bizniszét, ami nem maradhat büntetés nélkül.
Az egész az orosz és az amerikai küldöttek rijádi találkozójával kezdődött. Miért éppen Szaúd-Arábiában, és nem például Magyarországon, amely kiváló kapcsolatokat ápol Moszkvával és Washingtonnal is? Az ok egyszerű: Ukrajna nem áll sem Oroszország, sem Amerika érdekeinek középpontjában. Ennek három oka van.
Az első az olaj. Ha a világ három legnagyobb olajtermelője megegyezne a közös fellépésről, akkor az OPEC-országok már nem szólhatnának bele az árképzésbe.
Másodszor: fel akarják újítani a munkát több közös érdekű kérdésben. Az amerikai cégek 324 milliárd dollárt veszítettek azzal, hogy kivonultak Oroszországból. Az amerikai cégeknek számos közös projektjük volt az ásványkincsek kitermelésében. Ha az országok megállapodnak, az üzlet folytatódhatna.
A harmadik ok a Közel-Kelet, ahol folyik harc a hatalomért és befolyásért. Trump próbálja a háttérbe szorítani Törökországot és az agresszív Iránt: egy, a szaúdiakkal kötött alku révén jelentős befolyásra tenne szert a régióban. Ez az oka annak is, hogy Zelenszkij akkor látogatta meg Erdogant, amikor az USA és Oroszország együtt tárgyalt Rijádban.
E sakkjátszmáért a legnagyobb árat az ukrán elnök fogja fizetni. Az amerikai kormányzat teljesen elfogadta azt az orosz követelést, hogy Ukrajnában választás legyen. Zelenszkij mandátuma tavaly lejárt, de Kijev azt mondta, csak a harcok befejezése és a hadiállapot feloldása után tarthat választást, hiszen ukránok milliói menekültek el, ráadásul az egész biztonsági kockázattal is járna.
Az ukrán elnöknek esze ágában sincs feladni a harcot. És ez bosszantja Trumpot, aki azonnal üzletelni akar. Ukrajna valószínűleg elveszíti az amerikai támogatást, ezentúl csak Európára támaszkodhat. Tekintettel Európa politikai széttöredezettségére, ez nem jó hír Szlovákia keleti szomszédja számára.
A szerző a Trend gazdasági lap főszerkesztője.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.