Bréma. „A csók az csak egy csók” – hangzott el a Casablanca című filmben. „Puszit, ha tisztességes, nincs hogyan kivédened” – tartja ma is a német népi mondás. Ám a csókolózás többnyire mégsem ennyire ártalmatlan – ha hitelt adunk Ingelore Ebberfeld brémai kultúrtörténésznek.
A csók kultúrtörténete
Ugyanis mint a szexuális aktus jelképe és a nyilvánosság előtti vonzódás megnyilvánulása, számos kultúrában gyanús volt és még ma is az. Nemhiába sújtották és sújtják ma is gyakran drákóian szigorú büntetéssel a csókolózást – írja a kutató Csókolj meg! című, a csók kultúrtörténetét ismertető könyvében. Amikor például a XIII. században egy püspök felkérés nélkül arcon csókolta a német királynét, száműzték az egyházból. Az iszlám törvények szerint nem házastársak még ma is 99 ostorcsapással büntethetők egyetlen csókért. Sok országban pedig illetlenségnek tartják, ha valakik nyilvánosság előtt csókolóznak – írja a könyv szerzője.
A csók hosszú ideig házassági ígéretnek számított és mint ilyen egyenértékű volt azzal az elhatározással, hogy a csókolózók közösen gyermekeket nemzenek. Szülők még a múlt század hatvanas éveiben is azzal riogatták lányaikat, hogy a csóktól teherbe esnek – emlékezik vissza saját fiatalságára Ingelore Ebberfeld. E mögött nem tudatlanság húzódott meg, hanem éppen ellenkezőleg: annak ismerete, hogy „a csók elővételezése a szexuális érintkezésnek”.
De tulajdonképpen mi is egy csók? A világ egyes tájain ismeretlen, s helyette az enyelgés más formáit űzik. Még 1900 körül is sokkal több ember csókolózott az orrával, mint amennyi az ajkaival. Azután viszont nagy lendületet kapott az ajakcsók terjedése. Ajakcsók alatt egyébként az 1715-ben megjelent „Curiöse Frauenzimmer-Lexikon” (Asszonyi érdekességek lexikonja) két ember ajkainak „szenvedélyes összetalálkozását és egyesülését” értette. Sokkal korábbi időkben az indiai Kámaszutra ennél jóval erotikusabb változatait is ismertette a csóknak. „Köztudott, hogy nemcsak ajakcsók létezik” – foglalja össze a könyv szerzője. Ireneäus Eibi Eibesfeldt magatartáskutató ezzel szemben az ajakcsókban vagy a nyelves pusziban „átvitt értelmű etetési folyamatot“ lát, mivel vannak vidékek, ahol anyák nyelvükkel továbbítják kicsinyüknek a táplálékot. Sigmund Freud szerint a csecsemőnek a szopás jelentette az első szexuális érzést.
Ingelore Ebberfeld végül megállapítja: „Mindenki a maga tapasztalatából tudja, hogy csók és csók között ég és föld lehet a különbség. Vágyakozás, szenvedély és szeretet legalább annyira fontosak, mint a biológia – különben a csók hatástalan.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.