Lisztharmatfertőzés a szőlőben

A két betegség kórtünete jól elkülöníthető. A peronoszpóra a fürtön laza, pelyhes bevonatot képez, és a fertőzés hatására a bogyó barnán töppedni kezd, ráncosodik. A lisztharmat a bogyók felületét pókhálószerűen beszövi, a fertőzött bogyó sohasem töpped és barnul, hanem a hálózatos sejtelhalás következtében a bogyók koszos, szennyezett benyomást keltenek. A lisztharmat által fertőzött fürtöknek jellegzetes dohos gomba illatuk van, míg a peronoszpóránál ilyen illatanyag nem képződik. Ezt a fertőzést a termelők gyakran összetévesztik a peronoszpóra kártételével. Ennek következtében félrekezelik a szőlőtőkéket, mert a peronoszpóra elleni szerek hatástalanok a lisztharmat ellen.

A fürtök lisztharmatos fertőzése a legsúlyosabb tünet, ugyanis a bogyók felületén megtelepedő gomba mint külső élősködő csak a bogyók bőrszövetét pusztítja el. Az elhalt és megkeményedett bogyóhéj viszont nem követi a bogyó növekedését, fejlődését, ezért a kártétel helyén a bőrszövet felreped és a mag kilóg. A „sérves” bogyó a lisztharmatos fürtfertőzés jellegzetessége. A zsendülő szőlőkön (ez a mostani időszak) is élősködik a kórokozó és az ilyen bogyók felülete kékesszürkévé színeződik, majd felreped. A sérült bogyók kaput nyitnak más kórokozóknak, elsősorban a szőlő szürkerothadását okozó Botrytis cinerea gombának. Ha az időjárás esősre fordul, azokon a táblákon, ahol erős lisztharmatfertőzés lépett fel, számítani lehet arra, hogy erős szürkepenészes fertőzés majd savanyú esetleg zöldrothadás jelenik meg. Tehát a hatékony lisztharmat elleni védekezéssel sokat tehetünk az ősz eleji szürkepenészes fertőzések megelőzése érdekében. Az ilyen meleg, napos nyarakon különösen figyelni kell a szőlőlisztharmatra. Nem jó az a sok helyen ma is alkalmazott gyakorlat, hogy a szőlő betegségek elleni védelme kimerül a réztartalmú szerek használatával.

A lisztharmat elleni védekezésben különösen fontos a megelőzés. Nem elegendő akkor védekezni, amikor már az első, szemmel jól látható tünetek megjelennek. A lisztharmat elleni védekezések jól illeszthetők a peronoszpóra elleni védekezéshez. Szárazabb években feltétlenül érdemes a tőkéket a lisztharmat ellen védelemben részesíteni a következő felszívódó hatású permetszerek valamelyikével. A zárójelben a töménységet, a tört zárójelben az egészségügyi védekezési időszakot tüntetjük fel. Anvil 5 SC (0,02-0,03%) /14/, Bayleton 25WP (0,02%) /28/, Bumper 25EC (0,02%) /35/, Crystal (0,02%) /42/, Discus (0,02%) /35/, Falcon 460 EC (0,03%) /42/, Hattrick (0,03%) /35/, Domark (0,025%) /35/, Horizon 250 EW (0,04%) /35/, Punch 10EW (0,03%) /35/, Rubigan 12EC (0,02%) /28/, Systhane 12EC (0,02%) /21/, Shavit F 71,5 WP (00,2%) /35/, Topas 100EC (0,025%) /35/, Qadris (0,1%) /21/, Vectra 10SC (0,03%) /35/. A kezeléseket 10-14 naponként ajánlatos megismételni. Kontakt hatású szerek alkalmazása esetén – Karathane LC (0,05%) /35/, Kumulus WG (0,4-0,6%-1%) /42/, Sulika 80 WP (0,5%) /42/, Thiovit (0,4-0,6%) /42/ 5-7 naponként kell permetezni. A felsorolt felszívódó szerek a járványveszélyes időszakban is biztos védelmet nyújtanak a szőlőlisztharmat ellen. A Discus, Shavit, Hatrick és a Quadris a peronoszpóra és a szürkerothadás ellen is hatásosak.

A száraz időjárás hatására elszaporodtak a szőlőkben és az almásokban a levélatkák. Ott, ahol a fertőzés nagy, ajánlatos speciális atkaölő szerrel védekezni. Ezek a következők: Apollo 50 SC (0,04%) /40/, Nissorun 10 WP (0,07%) /30/, Omite 30 W (0,2%) /21/, Ortus (0,125%) /14/, Peropal 25 WP (0,1%) /28/, Sanmite 20 WP (0,75%) /21/. Ajánlatos a permetlébe tapadószert is adagolni, például Agrovitalt (0,025%).

Az almalisztharmat másodlagos fertőzéseit a lombozaton időben akadályozzuk meg. A hajtásokon képződő rügyek könnyen fertő-ződhetnek, ezek már a jövő évi termést veszélyeztetik. Az almalisztharmat ellen használjunk Karathane LC (0,075%), Kumulus WG (0,6%), Sulika (0,5%), Thiovit (0,6%) szereket, melyeknek jó atkagyérítő hatásuk is van.

Folytassuk tovább az alma termésfoltossága elleni védelmet is főleg a piros termésű almafajtánál, mint amilyen a Jonathan, Idared, Jonagold, de tavaly a sárga Golden delicius termései is foltosodtak. Fontos a mésztartalmú (például Florasin Calcium, Vuxal Kalcium stb.) levél-trágyák rendszeres használata 10-14 napos időközökben. A Lamag Ca (0,5%) rendszeres használata – a készítmény magas magnéziumtartalma miatt – serkenti a fotoszintézist, lúgos kémhatása pedig meggátolja a gombafonalak fejlődését. Egészségügyi várakozási ideje nincs.

Az uborkaperonoszpóra ellen használjunk rövid várakozási idejű permetszereket, például Curzate K (0,3%) /3/, Ridomil Gold Mz 68 WP (0,3%) /3/, továbbá réztartalmú szereket, melyeknél 7 nap a várakozási idő. Az állati kártevők közül még a levélatkák, tetvek és tripszek ellen kell védekeznünk. Ellenük használjunk Actelic 50 EC (0,15%) /3/, Actara 25 WG (0,025%) /3/, Calypso 480 Ec (0,02%) /3/, Omite 30 WG (0,1%) /5/. A kései káposztafélék kiültetésekor a földibolhák megjelenése után késedelem nélkül védekezzünk az uborkánál említett permetszerekkel. A vegyszeres védekezést szükség szerint ismételjünk meg.

A szabadföldi paprikát tovább védjük a baktériumos levélfoltosodás ellen, erre csak a réztartalmú készítmények alkalmasak, illetve csak azoknak van megelőző hatásuk. Tovább figyeljük a tetveket, tripszeket, liszteskéket. Ne hagyjuk őket elszaporodni, megjelenésükkor azonnal használjuk az uborkánál felsorolt permetszereket. A paradicsomnál is folytassuk a paradicsomvész elleni védekezést, szükség esetén a szívó kártevők elleni védelmet is.

A zellernél a szeptóriás levélfoltosság ellen kell védekeznünk. A megbetegedés szintén baktériumos eredetű, a rézkészítmények csak megelőzőleg hatásosak.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa