Történelem, irodalom és mese

Ez sokkal tágabb értelmezést ad a rendezvénynek, amely idén az 1956-os forradalomra fókuszál. A kínálatban a visszaemlékezések és az irodalmi tárgyú előadások mellett a mese műfaja is helyet kapott, kiszélesítve az érdeklődők körét. Szombat délután 17 órakor Berecz András ének- és mesemondó, kicsik és nagyok közös kedvencének műsorával kezdődik a program a Márai Stúdióban.

Az utóbbi években Magyarországon mozgalommá nőtt a népmesemondás, és a még élő mesemondók felkutatása. Berecz András nótafa, népmesegyűjtő, folklórkutató, előadóművész és tréfamester sokat tett ennek érdekében. Saját megfogalmazása szerint ő egy álomszövő: amit éjszaka álmodik, nappal mesévé hímezi. Úgy peregnek nyelve alatt az ízes szavak, mint nagyanyja keze alatt a rokka. Meséi bölcs, tanító mesék a kisember csodálatos győzelmeiről a világ nagyjai és hatalmasai felett. Sajátos gondolatiság, lelkület kifejezője, ráadásul „televíziótlan ember”. Naphosszat nótákat, meséket rakosgat a fejében, hogy aztán előadja azokat.

A mesedélutánt követően a szülőknek és a nagyobb testvéreknek érdemes a helyszínen maradniuk, mivel egy „csöndes világsikert” arató magyar dokumentumfilmet láthatnak Forró ősz a hidegháborúban – Magyarország 1956-ban címmel. Az este hétkor kezdődő vetítésen jelen lesz a két alkotó, Kóthy Judit és Topits Judit is, akikkel egyébként másnap délelőtt 9.30-tól beszélgetés is lesz a filmről.

A rendezők elsősorban azt a tényt vették figyelembe, hogy a tízmillió magyar kétharmada nem élte át a szabadság rövid eufóriáját, a bukás veszteségét és a megtorlások tragikumát. A ma 50 évnél fiatalabbak abba a mély hallgatásba születtek bele, amelyet a forradalom után restaurált rendszer kényszerített az emberekre. 1989–90-ben megtört a tabu, ám azóta sem válhatott közös hagyománnyá ez a forradalom, a legifjabbak többsége úgy jön ki az iskolából, hogy szinte semmit sem hallott a fél évszázaddal ezelőtt történtekről. A film készítői világpolitikai összefüggésekben mutatják be a történteket. A forgatókönyvet Rainer M. János történész írta, az ő közreműködése tette lehetővé a legfrissebb kutatási eredmények felhasználását. A film bemutatja a forradalom eseményeinek és bukásának egykori külföldi visszhangját, a nagyhatalmak politikai megfontolásait és magatartását is. Az alkotók elsősorban az ifjabb nemzedékekhez kívánnak szólni, dinamikus, pergő képsorokkal és képkombinációkkal igyekeznek megragadni azok figyelmét, akik már a 21. század vizuális környezetében nevelkednek.

Vasárnap délelőtt az 56-os események máig ható ukrajnai következményeiről is hallhatnak az érdeklődők Dupka György ungvári írótól. Muzsnay Árpád szatmárnémeti író visszaemlékezéséből az ’56-os történések erdélyi hatásai válnak érthetővé a hallgatóság számára. Az 1956-os események hatása Márai Sándor munkásságára címmel Kassa gyakori vendége, Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke tart előadást. Az idei Kazinczy Kulturális Napok társszervezője a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, amelynek köszönhetően Berecz András, illetve az említett dokumentumfilm alkotói Kassára érkeznek, valamint a Thália Színház, amely intézmény a találkozó helyszínét biztosítja.