Thaly és Rákóczi 1906–2006

Enteriőr Thaly hajdani pozsonyi lakásának bútoraivalSomogyi Tibor felvételeThaly Kálmán politikus, történész, költő a Rákóczi-szabadságharc és a kuruc kor lelkes kutatója, népszerűsítője volt, visszaemlékezésében egész életét meghatározó szenvedélyéről azt írta, hogy a korszak iránti csodálata „valamilyen rejtélyes vonzalom hatására” már gyermekkorában felébredt benne. Ő alapította a Magyar Történelmi Társulatot, valamint a Századok című történelmi folyóiratot is. A kuruc korszak iránti, szinte megszállott érdeklődését több mint ötven, e témának szentelt műve jelzi. Az talán már kevésbé ismert a nagyközönség előtt, hogy – amint azt megnyitóbeszédében Vargáné dr. Szathmári Ibolya megyei múzeumigazgató (Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága) elmondta – „számtalan szállal kötődött Pozsonyhoz is. Budapest mellett legfőbb tartózkodási helye volt, itt végezte iskoláit, 1875-től pedig Pozsonyba költözött. Emlékezetessé vált a Toldy Körben megkezdett híres előadás-sorozata, amit A társadalmi és művészeti viszonyok hazánkban II. Rákóczi Ferenc fejedelemsége cím alatt tartott meg, s publikációban is megjelent. Pozsonyban rendezte sajtó alá a Rákóczi archívum 4-10. köteteit is.” Nem véletlen egyébként, hogy éppen a debreceni Déri Múzeum volt ennek a kiállításnak az egyik fő rendezője, hiszen Thaly Kálmán életében Debrecen is fontos szerepet töltött be. 1881-től 27 éven keresztül, egészen haláláig volt a város képviselője. Debrecen az iránta való tiszteletét azzal fejezte ki, hogy díszpolgárává avatta. Thaly Kálmán 1909-ben halt meg, és a pozsonyi Kecskekapu utcai evangélikus temetőben helyezték örök nyugalomra. A Debrecen városával ápolt jó kapcsolatait jelzi, hogy a kuruc kor fáradhatatlan kutatója végrendeletében éppen erre a városra hagyta a pozsonyi és budapesti lakásában lévő személyes tárgyait és értékes könyvtárát. Ebből a gazdag hagyatékból állt össze a Brämer-kúriában március 31-ig látható kiállítás is.

Korompai Balázs, a kiállítás egyik kurátora elmondta: „Örömteli feladat volt ez számunkra, hiszen nagyon gazdag anyagból tudtunk válogatni. Egy-egy ilyen kiállítás előkészületi munkái során elővesszük a teljes anyagot, és átnézzük, mi az, amit ki tudunk emelni, fel tudunk használni belőle. A következő lépés az, hogy megismerjük, mekkora térbe kerül a kiállítás. A pozsonyi kiállítás kapcsán mindenképpen azt kellett figyelembe vennünk, hogy azok az elemek kerüljenek be, amelyek szorosan kapcsolódnak a száz évvel ezelőtti évfordulós eseménysorhoz. Konkrétan tehát a fejedelem újratemetésével kapcsolatos dokumentumokat szerettünk volna bemutatni, illetve emellett azokat a legfontosabb dolgokat, amelyek magára Thaly Kálmán személyére vonatkoznak, vagyis hogy neki milyen szerepe volt II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai hamvai hazahozatalában és újratemetésében. A Pozsonyban látható kiállításon természetesen a gyűjtemény azon darabjai is megjelennek, amelyek konkrétan Thaly pozsonyi tartózkodására vonatkoznak. A berendezési tárgyak közül is azokat válogattuk, amelyek a hagyatéki leltárban úgy szerepeltek, mint a pozsonyi lakás darabjai, és ebből próbáltunk a kiállítóteremben egy kis enteriőrt bemutatni.” A kiállított anyag fontos, a közönség figyelmét különösen megérdemlő darabjai között említette Korompai Balázs azt a hatalmas portrét, amely debreceni díszpolgárrá avatása kapcsán készült Thalyról, a város megrendelésére. A kurátor szerint ugyanilyen értékes darabja a kiállításnak a Stróbl Alajos által készített gyönyörű mellszobor is. „A falon lévő hat fotó, amely a hamvak hazahozataláról készült, ritka fotótörténeti érdekességnek számít – tette hozzá Korompai Balázs. – Thaly személyes, az íróasztalán tartott tárgyai közül is látható a kiállításon több olyan darab, amely Rákóczi korából, sőt a fejedelem közvetlen környezetéből származik.”