Szociális érzék helyett packázás

Edina 18 éves, halmozottan sérült, édesanyja viseli gondját, havi 6000 koronát kap ezért.

Kitti 10 éves, értelmi és testi fogyatékos, az édesanya járadéka 6000 korona.

Adrien 14 éves, halláskárosodása ellenére hagyományos iskolába jár, egyik keze béna. Édesanyja csökkentett járadékra, 5300 koronára jogosult.

Balázs 20 éves, Down-kóros, rokkantnyugdíja 6000 korona, gondozásáért az édesanyja is 6000-t kap.

Ági 17 éves, speciális iskolába jár, ezért édesanyja járadékát 5300 koronára csökkentették.

Karcsika halmozottan sérült volt, tavaly novemberben, 25 éves korában meghalt. Rokkantnyugdíját 5500 koronában állapították meg (a 700 koronás magatehetetlenségi pótlékkal együtt), édesanyja gondozási díjából viszont ezt az összeget levonták, 5300 koronát kapott a napi 24 órás ügyeletért. Fia halálának napjától nem jár a gondozói díj, munkanélküliként 1500 koronás segélyben részesül. Három hónap elteltével az összeg 1350 koronára csökken.

A névsort folytatni lehetne, ahány gyerek, annyi szívet tépő történet. Mindezzel a dunaszerdahelyi, mentálisan sérült gyerekeket és szüleiket tömörítő polgári társulás klubjában szembesültünk. – Nem a testet-lelket megterhelő gondozás nehezíti életünket, hanem az illetékes hivatalok érzéketlensége. Amely főleg abból ered, hogy fogalmuk sincs, mi mindennel jár a fogyatékos ember gondozása. Hat éve működő társulásunk igyekezete arra irányul, hogy a beteg gyermekükről gondoskodó édesanyák hátrányos helyzete megszűnjön. Mert míg az egészségeseket ellátók munkába járhatnak, jár nekik szabadság és táppénz, nyugdíjjogosultak, nekünk, akik nem adtuk intézetbe gyermekünket, a gondozási díjon kívül semmi sem jár. Betegen, lázasan, törött végtaggal, epegörcstől, lumbágótól összegörnyedve is gondozni kell a ránk utaltat, ha szükséges, éjjel-nappal, szabadságra való igény nélkül. A gondozás évei nem képeznek nyugdíjjogosultságot sem, s hiába változott a törvény, és az új évtől önkéntesen fizethetjük a társadalombiztosítást, nem nélkülözhetjük a havi 1748 koronát, százhúsz tagunk közül egy fizeti csupán – ismerteti a helyzetet Cséfalvay Ágnes, a társulás elnöke. A szülők legnagyobb gondja jelenleg az, hogy az új szociális hivatalok felülbírálják a járadék kifizetésének jogosultságát, s amíg lebonyolítják az ügyintézést, ki tudja, milyen megfontolásból, felfüggesztik a kompenzációk, a gondozási illeték folyósítását. Ami azt jelenti, hogy akár két hónapig is anyagiak nélkül maradnak a családok. – Volt olyan hivatalnok, aki azzal érvelt, ne méltatlankodjam, hiszen az átszervezési káosz miatt ő sem kap fizetést – meséli könnyes szemmel az egyik elvált édesanya, aki nem sejti, miből téríti meg a lakbért, és miből vesz ennivalót gyermekének.

A nagykorú gyermekeiket gondozó anyukák arról számoltak be, hogy a rokkantnyugdíj intézését Dunaszerdahelyen a gyámság alá helyezéssel kapcsolják egybe. Állítólag azért, mert ha az egészségkárosultak nem képesek aláírni a hivatalos iratokat, nem kaphatnak járadékot sem. Az eljárás lefolytatására és a bírósági végzésre Péter édesanyja kilenc hónapot várt. – Mi januárban adtuk be az indítványt, s nagyon nehéz türelmesnek lenni, amikor mindenki packázik velünk – nyilatkozza a 18 éves Edina mamája, akinek a rokkantnyugdíj miatt szintén kiskorúsíttatnia kell gyermekét.

Arról inkább nem is beszélnek, hogy a rokkantnyugdíjra való jogosultságot mennyire lélektelenül bírálják el az illetékesek. Nem értik azt sem, miért csökkentik az anyák gondozási díját, ha gyermekük iskolába jár. – Az iskolai szünetet vagy a hosszabb betegséget sem veszik figyelembe. Ági lányom szemműtéte legalább egy hónapot vesz igénybe, s nekem mellette kell lennem. A kórházi ellátás első három napjáért fizetnünk kell, és félő, hogy úgy, mint eddig, kísérőként napi 230 koronát kérnek majd tőlem is. De ebben a hónapban csak a két gyerekre járó családi pótlékot folyósították, a gondozási járadékot nem. A társulásban részmunkaidőben dolgozom havi 2358 koronáért, bevételem nem elegendő a rezsiköltségek megtérítésére, a tartásdíjból gyerekeimet jóllakatni nem tudom. Hiába kérvényeztem, hogy szociális ráutaltság címén juttassanak egyszeri anyagi támogatást, válaszra sem méltattak – panaszolja az elnök.

Nem csoda, hogy az érintettek a törvényalkotók és egyben a képviselők szociális érzéketlenségét kifogásolják, hiszen ahelyett, hogy javulna, egyre kilátástalanabb a helyzetük.

Az illetékes minisztérium főosztályvezetője az új törvényre utalva közölte: annak ellenére, hogy a járadékok felülbírálásához szükséges iratokat az ügyfelek késve adják le, nem kell leállítani a kompenzációk folyósítását. A szociális miniszter levélben szólította fel az új hivatalok igazgatóit, hogy gyorsítsák az ügyintézést, és főleg az egyedülálló anyák esetében tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ne maradjanak bevétel nélkül.