Szlovák szerzők magyarul

Miroslav Kusý cikkeit, tanulmányait A magyarkérdés Szlovákiában címmel jelentette meg a Kalligram Görözdi Judit, G. Kováts László, Kövesdi Károly és Simon Attila fordításában. A jeles szlovák politológus írásaiból immár második alkalommal válogat a magyar olvasók számára a kiadó. A Szlovák vagyok, szlovák leszek című kötet után (1993) ez alkalommal a neves közéleti személyiségnek olyan cikkei, tanulmányai, esszéi kerültek egy kötetbe, amelyek a Szlovákiában élő magyar kisebbség gondjaival foglalkoznak. A szlovákiai magyarság kapcsán felmerülő valódi és álproblémák újra és újra szenvedélyes vitákat provokálnak, heves érzelmeket s olykor veszedelmes indulatokat váltanak ki, miközben nemzedékről nemzedékre öröklődő féligazságok, előítéletek és mítoszok akadályozzák a tisztánlátást, a kölcsönös megértést. Mindezek ellenében Miroslav Kusý a tárgyilagos elemzés, a józan számvetés és a nyílt párbeszéd mellett tör lándzsát, hajthatatlanul ragaszkodva a tényekhez és az európai humanizmus eszmei örökségéhez. Elgondolkodtató és lefegyverzően őszinte könyve fontos hozzájárulás lehet azon magyarok és szlovákok dialógusához, akiknek a két nemzet közös sorsa egy pillanatig sem közömbös.

A másnapos ország címmel Peter Zajac tanulmányainak és esszéinek magyarul először megjelenő válogatását adja közre a Kalligram. „Olyan ez a térség, mint Pandora szelencéje – írja magyarul megjelent kötete kapcsán a szerző –, kinyílik, és ahány probléma kirepül belőle, mind megoldatlan és lezáratlan marad... Együtt élünk ebben a térségben, ugyanazoknak az égető gondoknak a lángnyelvei nyaldosnak bennünket, megpróbálunk kijutni közülük, vagy a sebeinket nyalogatjuk ki-ki a maga vackán...” A kötet válogatás a szerzőnek korábban ugyancsak a Kalligram Kiadónál megjelent könyve, a Sen o krajine (1996) című tanulmányaiból, valamint a Domino fórum, a Mosty és az OS hetilapokban, illetve folyóiratban publikált írásokból. Valamennyi a közös közép-európai gondokról szól, hol az irodalomtudós, hol a közéleti ember, hol a gondolkodó szemszögéből. S valamennyi kísérletet tesz arra, hogy feltárja a problémákat, azokat, amelyek legtöbbször váratlanul merültek fel, és brutálisan lesújtottak az érintettekre. Peter Zajac írásait F. Kováts Piroska fordította.

Pavel Vilikovský Az utolsó pompeji ló című regényét Hizsnyai Tóth Ildikó fordításában jelentette meg a kiadó. Az írónak a fordulatos 20. századi történelmen edződött‚ nemzeti sztereotípiákat és mítoszokat romboló (ön)iróniája minden újabb könyve megjelenésekor vitákat kavar a szlovák irodalmi életben. 1989-ig csupán két könyve jelenhetett meg‚ de ma már itthon és külföldön egyaránt a legjelentősebb közép-európai írók között tartják számon‚ és prózáját leggyakrabban Gombrowicz‚ Kundera és Esterházy Péter műveivel hozzák kapcsolatba. Magyarul eddig Az élet örökzöld hátaslova című regénye jelent meg, ugyancsak a Kalligram Kiadónál (1999). Legújabb regényének története még a szocializmus ideje alatt játszódik, s egy Londonba sodródott szlovák ifjú hányattatásait meséli el.

Dušan Šimko, a kassai születésű, Svájcban élő szlovák szerző közép-európai témát dolgoz fel európai színvonalon az Esterházy lakája című regényében, amely a 18. századi Magyarországon játszódik Mária Terézia uralkodása idején, amikor lassan teret hódítanak a felvilágosodás eszméi, még ha olykor felemás, pittoreszk formában is. A cselekmény középpontjában a fiatal zsidó, Abeles Izsák áll, akinek felemelkedése a kor nagy társadalmi változásait szimbolizálja: származása ellenére csodával határos módon Esterházy Miklós herceg lakája, segédírnoka, majd a hercegi opera intendánsa lesz. Az olvasó fokozatosan válik részesévé az Eszterházán és Bécsben zajló szerteágazó eseményeknek, Ferenc császár halálától és Mária Terézia nevezetes eszterházi látogatásától az opera leégéséig és újjáépítéséig. Hiteles korrajz jeleníti meg „fényes Miklós” udvarának mindennapjait, a zseniális zeneszerző, Joseph Haydn tevékenységét, a cseh és német muzsikusok, az olasz énekesek, az osztrák-olasz jószágkormányzó, a magyar írnok, a szlovák, horvát, szerb huszárok és lakájok, a görög kereskedők, a vándorcigányok, és a kismartoni zsidó hitközség életét. A lebilincselő regényt F. Kováts Piroska magyarította.

A könyvek bemutatójára április 18-án kerül sor Budapesten, a Szlovák Intézetben.