Ritka Magyar örömzene

 

Nem állítom, hogy ez borzalom és tragédia, mindenesetre rettenetesen szomorú, s ha már zenénél tartunk, lehangoló. Hazafelé ballagok a Ritka Magyar Folkband koncertjéről, telve élménnyel, átitatva muzsikával, s az egyik hosszan nyitva tartó butikból megcsapja fülemet a gépből áradó dödömdödöm, aminek már semmi köze a zenéhez, nem ember szerzi, nem ember játssza, talán csak az énekhang emlékeztet arra, hogy annak a dolognak, amit zenének nevezünk, köze van (legalábbis volt) az emberhez. Valamelyest megnyugtató, hogy a lemezbemutatóra megtelt az Ifjú Szivek Táncszínház színházterme, ám az elszomorító, hogy inkább „bennfentesek” voltak kíváncsiak arra, mit produkál egy népzenekar olyan egyéniséggel kiegészítve, mint az ördöngösfüzesi Hideg Anna népdalénekes, a Népművészet Mestere, Jékely Gáspár „Pikó” (erdélyi származású, Németországban élő) prímás, Oláh Attila, az Ifjú Szivek táncosa. A miértekre a választ az oktatásügy fogyatékosságában is kereshetjük – jó okunk van rá, sem az előző rendszerben, sem a rendszerváltás után nem vezették be a néprajzot sem az alapiskolában, sem a középiskolában, a zeneórákon jó esetben a komolyzene felé terelgetik a tanulók fülét. Holott például egy-egy prímás „teljesítménye” legalább annyit ér, mint a komolyzenét művelő hegedűművészeké.  Vegyük például a Ritka Magyar Folkband két prímása, Horsa István és Alt István produkcióját. Azokról a percekről már nem is beszélve, amikor Horsa, Alt és Jékely egy-egy legényest vezényelt le kalotaszegi prímásoktól, a szám végén pedig hárman húzták. Izgalmas, újszerű volt Horsa István Román hora remixe. (Lehet, hogy éppen ez az a „műfaj”, az autentikus népzene modernebb kivitelezésben, egy kicsit másként, mint ahogy megszoktuk, amellyel beolthatók a népzenétől idegenkedők.) Hideg Anna szívhez szólóan adta elő az ördöngösfüzesi dalokat, hogy a hallgatóságnak bizony időnként összeszorult a torka. Korpás Éva hangját a népzenekedvelőknek nem szükséges „bemutatni”, gyönyörűen, tisztán, hangját kieresztve – de nem „ablakrepesztésig” – énekel, a népdal a szívéből (is) szól. Bár lemezbemutató koncert volt, fokozták az élvezetet Oláh Attila szólói, s az már „csak” ráadás, hogy Hideg Annát és Korpás Évát is megtáncoltatta. A komáromi Kecskés László gyűjtötte A megyercsi utcai és a Hentesinduló – a komáromi céhek indulói – a rendkívül ritkán hallható, de izgalmas, érdekes, fülbemászó muzsika. A Ritka Magyar Folkband tagjai és vendégei nem cifrázzák, szívből, jókedvükben muzsikálnak, előadásukon érződik, hogy számukra öröm a zene. Mint ahogy azoknak is, akik hallgatták, s hallgathatják ma este Komáromban is.