Príspevok és járulék

Amikor nem ismerjük egy szó jelentését, illetve meg akarjuk tudni, hogy mi a megfelelője egy másik nyelvben, automatikusan a szótárak után nyúlunk. Az általános egynyelvű (értelmező) és kétnyelvű szótárak azonban sokszor nem tartalmaznak elég információt ahhoz, hogy egy adott lexémáról eldönthessük, használható-e egy bizonyos szövegkörnyezetben, bizonyos szókapcsolatokban. Jó példa erre járulék szavunk, amelynek a Magyar értelmező kéziszótár szerint a hivatali nyelvben használatos jelentése ’illetmény, díj, adó stb. kiegészítéseképp rendszeresen fizetett (kisebb) összeg’. E megfogalmazás szerint a járulék-ot az egyén kaphatja is (ha illetményhez, juttatáshoz jár), de fizetheti is. A szótár az előző esethez az öregségi, rokkantsági járulék, az utóbbi esethez a társadalombiztosítási járulék kifejezéseket hozza fel példaként. Ha azonban e szó tipikus szövegkörnyezetét keressük, az említett öregségi, rokkantsági járulék kifejezéseken kívül minden más esetben a járulék az egyén (ritkábban vállalat) által fizetendő valamilyen hozzájárulást jelent, pl. innovációs járulék, földvédelmi járulék, egyházfenntartási járulék. Ebbe a csoportba tartoznak a társadalom- és egészségbiztosítás keretében fizetett kötelező hozzájárulások is. Ha tehát valamilyen szociális jellegű témáról van szó, a magyarországi olvasó számára a járulék használata egyértelműen arra utal, hogy az érintett személy által fizetendő pénzösszegről van szó.

Az elmondottak figyelembevételére nézzünk néhány, az Új Szóból származó példát: „Mert havi hétezer fizetésből vagy munkanélküli járulékból nem lehet családot alapítani [...]”; „A gondozási járulékot a beteg gyerekre fordítjuk”; „Szeretnék tanácsot kérni a gondozási járulékommal kapcsolatban, amelyet édesanyám ápolásáért folyósítanak nekem”. Nyilvánvaló, mindegyik mondatban arról van szó, hogy valaki támogatásban részesül, s az ezen a jogcímen kapott pénz nem is tekinthető juttatás kiegészítésének (vagyis járulék-nak), mivel az adott személyek számára ez helyettesíti a keresetet, a munkabért: vagy munkanélküli, vagy pedig beteg személy gondozása miatt nem vállalhat munkát. Mivel példamondataink szlovákiai személyektől származnak, ezért feltételezhetjük, hogy a munkanélküli járulék és a gondozási járulék szlovák kifejezések magyar fordításai. Valószínűleg az első esetben a príspevok v nezamestnanosti (hivatalosan: dávka v nezamestnanosti), a másik esetben pedig az opatrovateľský príspevok szókapcsolatokról van szó. Tehát példamondataink „szerzői” a príspevok szót fordíthatták járulék-nak. Ezen nem is lehet csodálkozni, ugyanis szlovák–magyar szótáraink a ’a pénzbeli kiegészítés, hozzájárulás’ jelentésű príspevok egyik magyar megfelelőjeként a járulék szót is feltüntetik, holott valószínűleg ez csak elméleti lehetőség, ugyanis a členský príspevok (tagdíj) szókapcsolattól eltekintve a príspevok szó olyan szókapcsolatokban szerepel, amelyek az állampolgároknak nyújtott (rendszerint) állami pénzbeli támogatást, hozzájárulásokat neveznek meg.

A szlovákkal szemben a magyarban differenciáltabb az állami juttatásfajták megnevezése, ezért a príspevok többféle módon fordítható magyarra, így az opatrovateľský príspevok magyarországi megfelelője az ápolási díj, a príspevok/dávka v nezamestnanosti juttatásé pedig munkanélküli járadék (feltétele az előzetes munkaviszony és a társadalombiztosításban való részvétel). A járulék szóval fordítsuk viszont a társadalom- és egészségbiztosításhoz kapcsolódó kifejezésekben előforduló poistné szót: poistné na starobné poistenie – nyugdíjbiztosítási járulék; poistné na úrazové poistenie – balesetbiztosítási járulék stb.