Pozsonyban az életmű

Nagy humanistaként élt és alkotott. Bárónak született, de nem vagyonát féltő és gyarapító arisztokrataként élt. Ellenkezőleg. Javait elosztogatta, hogy segítsen a rászorulókon. ĺgy volt a munkáival is: nem gyűjtötte össze és raktározta őket, hanem nagyon sokszor, ahogy elkészítette egy-egy képét, odaadta a modelljének.

Nagy humanistaként élt és alkotott. Bárónak született, de nem vagyonát féltő és gyarapító arisztokrataként élt. Ellenkezőleg. Javait elosztogatta, hogy segítsen a rászorulókon. ĺgy volt a munkáival is: nem gyűjtötte össze és raktározta őket, hanem nagyon sokszor, ahogy elkészítette egy-egy képét, odaadta a modelljének.

Szlovákiából indult el (1852-ben született Beckóban), és beutazta szinte fél Európát. Képzőművészetet Münchenben és Párizsban tanult, ám előtte a zürichi műegyetemet látogatta. Hadi rajzolóként bejárta Galíciát, Szerbiát és Dél-Tirolt. Nemcsak idehaza alkotott, hanem Budapesten, Bécsben (itt hunyt el 1919. április 17-én) és Párizsban is, ahol több évet töltött. Elismertségét jelzi, hogy a Georges Petit galériában gyűjteményes kiállítást rendeztek műveiből.

A tátrai, az alpesi és az alföldi táj: hegyvidékek, vízpartok, holdfényes és sejtelmes erdők ködös, párás hangulatú, szürkésbarna tónusú látványként elevenednek meg vásznain. Ahogy naplójában írta: „A természet szemlélete volt főfoglalkozásom legfiatalabb koromtól fogva, ez volt életem tartalma.” S ami ebben a tartalomban a leginkább megfogta és foglalkoztatta őt, az – megint csak naplóbejegyzése szerint – „a ködös hangulatok bizalmas és egyúttal misztikus volta, ennek a két, együttesen oly ritka elemnek a találkozása”. Úgy is bánt a színekkel, úgy tudott látványt teremteni, hogy a néző szinte fizikailag beleérezheti magát a sejtelmes, ködös természetképbe. Nemcsak a táj mitikus erejére, hanem az emberre is figyelt. Figurális képeket, portrékat festett koldusokról, parasztlegényekről: az elesettek, a szegények között kereste modelljeit. Külön fejezetet alkotnak művészetében az ún. csavargóképek. Az első világháborús frontokat járva foglyokról, megkínzottakról, sebesültekről formált meg képes tudósításokat.

A közgyűjteményekben őrzött Mednyánszky-művek egyik része Magyarországon, másik Szlovákiában van. Ezért is üdvözölhetjük azt a kezdeményezést, melynek nyomán 2003 és 2004 telén szlovák–magyar együttműködéssel a Magyar Nemzeti Galériában életmű-kiállítást rendeztek, amelyen kb. 450 Mednyánszky-grafikát és -festményt állítottak ki nagy sikerrel, hiszen az anyagra 180 ezernél is többen voltak kíváncsiak. Remélhetőleg a siker megismétlődik, hiszen Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Galériában – ugyancsak közös szervezés eredményeként – Mednyánszky László-életműkiállítás nyílik április 29-én.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?