PERTU N°5 – az identitás kérdéseiről

Július Koller, Pinczehelyi Sándor és Helena Markusková a megnyitónCsuport István felvételeÉrsekújvár. Szeptember negyedikén nyitották meg a magyarországi, Munkácsy-díjas Pinczehelyi Sándor és a hazai Július Koller közös kiállítását az Érsekújvári Kulturális Központ kiállító termében. A konceptuális művészet két jeles képviselője kiállításának megnyitóján részt vett Kiss-Szemán Zsófia, a társrendező Magyar Köztársaság Kulturális Intézete igazgató-helyettese és Molnár Péter, a nyitrai megyei önkormányzat kulturális bizottságának vezetője is.

Az immár ötödik alkalommal megrendezett művészeti találkozó kurátora, Helena Markusková ezúttal az identitás problémájára szerette volna volna ráirányítani a figyelmet – az egyén saját történelmi térségén és életterén keresztül. Ez a probléma ugyanis jó néhány évvel ezelőtt felmerült már mind Pinczehelyi Sándor, mind Július Koller alkotásaiban, hiszen mindketten hasonló történelmi közegből és progresszív képzőművészeti irányzatokból indultak ki. Július Koller alkotásaira jellemzők a kérdőjelek, az ufonauták, a nemzeti színű hullámvonalak. Pinczehelyi Sándor alkotásaiban pedig olyan ideológiai jelképekkel találkozhatunk, mind a vörös csillag, vagy a sarló és kalapács.

„Legendás kérdőjelét Július Koller 1969-ben tette fel, amikor ezzel a jellel reagált a politikai helyzetre, és ezt a motívumot később is felhasználta. Több alkotásában dolgozta fel a határ jelképét, először nemzetiszínű hullámokkal, többek közt a Dunajec partján is. Pinczehelyi Sándort mindig is vonzották a szimbólumok, a magyar kenyér, a magyar szalámi, a bejgli nemzeti szimbólummá változtatása. A nyolcvanas évek első felétől azonban a kiállításon látható jelképek helyett már történetekben ábrázolja a magyar sorsot, ezzel folytatva a piros-fehér-zöld sorozatot. A kilencvenes években, egy különleges jelzésbabilonban ezek a jelzések feloldódnak a múlt és jelen történelmi dialógusában” – jegyezte meg a két képzőművész alkotásait méltatva Helena Markusková.

A rendkívül izgalmas, a szlovák–magyar kettős életérzést esetenként ironikusan, már-már gúnyosan is elénk táró művészi üzenet bizonyára sok szlovákiai magyar látogatót szólít meg. A tárlatot október negyedikéig lehet megtekinteni.