Peremország-alapítás Váradon

A Partiumi ĺrótábor egyik rendezvényének résztvevőiSzekeres Éva felvételeFizikai távolságokról szólni kár, mert ez soha nem lehetett akadálya a szellemi kapcsolatok építésének. Az elmúlt fél évszázadban azonban Gömör és Partium kapcsolatai szellemi szinten is minimálisra csökkentek. Ennek megváltoztatása, a régiók szellemi életének felpezsdítése, összekapcsolása és összehangolása volt a célja a Partiumi ĺrótábornak, amelyen a magyar peremvidékek mérvadó folyóiratai is bemutatkoztak, számos szerzői est, baráti beszélgetés, bordalnokverseny meg egyéb poétikai huncutságok közepette.

A nagyváradi írótábor motorja-lelke, Barabás Zoltán költő neve nem ismeretlen a felvidéki lvasó előtt, versei az Irodalmi Szemlében jelentek meg, kötete pedig a Lilium Aurum Könyvkiadónál látott napvilágot. Nemcsak hogy kitűnő költő Barabás Zoltán, hanem jó szervező és pompás mókamester is. Neki köszönhető, hogy idén a Gömörország képviselői is meghívást kaptak a Partiumba.

Gömörországban folyó év szeptemberében – félig tréfásan, de inkább komolyan – virtuális országalapításra készülnek a régióért civilként tenni akarók. Ehhez éppen a magyar peremvidéken élőket akarják felszólítani együttgondolkodásra, cselekvésre, tervezésre, álmodozásra és egy valós világ alapjainak a lerakására, melyben a kultúra, a szellemiség, az irodalom, a művészetek, a tudományok, a filozófia teljesen más módon lenne majd jelen, mint csupán az anyagiakra összpontosító mai világunkban.

Nagyváradon az írótáborban szintén ez volt a központi téma: Magyar kulturális régiók a Kárpát-medencében. Jeles előadók beszéltek e témáról, jól és kimerítően. Az első napon Pomogáts Béla és Koncz Gábor az adott téma mélyreható elemzését adta, előadásaik után pedig az Új Dunatáj című folyóirat mutatkozott be. Kora este Kalász Márton A téli bárány című könyvének bemutatóján egy rég letűnt világról, a Szekszárd és Mohács környéki svábok életéről, szenvedéséről, meghurcoltatásáról képet kapva szinte beledöbbent a gömöri hallgatóba a felismerés, milyen hasonlóan: milyen mostohán és ostobán bánt el a történelem mind a magyarországi svábokkal, mind a felvidéki magyarokkal.

Az írótábor második napján a Felvidéket egyedül képviselő régió, Gömör képviselői mutatták be, honnan is jöttek, hol is van az a Gömörország, mit is terveznek az ott élők. B. Kovács István frappáns, pergő, élvezetes kiselőadásban vázolta fel a térség fejlődését az őstörténettől napjainkig, természetesen hangsúlyozva a Gömör és a Partium közötti történelmi kapcsolatokat, hiszen mindkét vidék tulajdonképpen a kuruc felkelések, a függetlenségi mozgalmak fészke volt, ugyanolyan rebellisen gondolkodó és cselekvő emberek lakták (lakják?) mindkét vidéket.

A Gömörország című folyóiratot Hizsnyan Géza, a lapot kiadó Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület választmányának és a lap szerkesztőbizottságnak tagja mutatta be, Szászi Zoltánnal, a lap munkatársával közösen. A gömöri „különítmény” egyben minden jelenlévő peremvidéki lap képviselőit meghívta az őszi országalapítási rendezvénysorozatra, amelynek egyik fő célja a Kárpát-medencében létező magyar kulturális régiók munkájának összehangolása. Az összejövetel másik fontos célkitűzése pedig az, hogy az egységes kultúrnemzet számára képet nyújtson az anyaországon kívül létező értékteremtő és értékmegőrző műhelyek munkájáról.

A II. Partiumi ĺrótábor idei rendezvénysorozatának része volt egy bordalverseny is. Ebbe a „versenybe” – melynek fődíja öt liter hegyközszentimrei királyleányka volt – 16 költő nevezett be, a fődíjat korábban tartalmazó demizson ma Gömörben szolgál borszállításra. A Székelyföld, az Irodalmi Jelen, az Új Dunatáj, a Kapu, a Zempléni Múzsa, a Várad, a Reggeli Újság és a Partiumi Közlöny szerkesztői pedig lelkesen megígérték, hogy részt vesznek egy gömöri túrán, kapcsolatokat építenek és ápolnak a peremvidéken élőkkel, mintegy szellemi gyűrűt alkotva ekként az anyaország körül, és végre aktívabban bekapcsolva a határon túli alkotókat az anyaországi szellemi életbe. A Partiumi ĺrótábor díját idén Duma István András csángó költő kapta, aki egyébként velünk, gömöriekkel kiválóan megértette magát a maga ősi magyar nyelvén. Ő is készül errefelé, hogy a távoli csángók üzenetét elhozhassa hozzánk.