Önmagáról és önmagáért szól

A kiállítás megnyitóját jelentősnek nevezhető érdeklődés kísérte?(Juraj Velebír felvételeA százhúsz éve születtet, negyven éve elhunyt Kassákot éppúgy tekinthetjük a proletariátus költőjének, mint a bolsevik diktatúrát elutasító alkotónak; volt magasztalt, megtűrt és száműzetésbe hajszolt költő, esztéta, festő és performer. Három – az 1922-ben közzétett Képarchitektúra és A konstruktivizmusról, illetve az egy évvel később napvilágot látott, Vissza a kaptafához címet viselő – kiáltványa egyszeriben új lökést adott a Magyarországon szárnyait bontogató avantgárdnak, illetve az izmusoknak.

Konstruktivistának, aktivistának szokás nevezni; ez utóbbi célja az önmagát és a világot alakítani képes ember megvalósítása. Egy biztos – mindkettőt, önmagát és a világot is nagyon szigorú mércével mérte, a legjobban ráillő izmus: a maximalizmus. Alkotásai által a művészet önelvű?ségét hirdette, hitte, hogy a műalkotás nem kifejezője, hanem része a társadalmi valóságnak.

Kassák életének nyolc évtizede alatt nem sikerült diadalra vinnie a művészet forradalmát, hiszen az avantgardizmus tiszta formáiban művészeti zsákutcának bizonyult, hatása azonban ma is érezhető. Óbudán Kassák Múzeum mű?ködik, s tisztelői olykor egy-egy emlékkiállítással tisztelegnek a Mester előtt.

A nevezett múzeum, illetve a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete jóvoltából nyílt meg Pozsonyban, a Zichy-palotában található Galéria Z-ben szeptember 13-án az a kiállítás, mellyel harminchárom magyar, cseh és szlovák képzőművész állít emléket Kassáknak. A Hommage á Kassák címet viselő tárlat megnyitóján Beke László művé?szet?történész elmondta: a megközelítéstől függően sokféleképp értelmezhető a kassáki életmű, ám műveinek üzenete egyértelmű: a művészet mindig önmagáról és önmagáért kell, hogy szóljon.

Az október másodikáig tartó kiállításon Bak Imre, Bartusz György, Milan Dobeš, Rudolf Fila, Kurt Gebauer, Gulyás Gyula, Josef Hampl, Ján Höffstädter, Viktor Hulík, Jozef Jankovič, Věra Janoušková, Jovánovics György, Vratislav Karel Novák, Antonín Kašpar, Kiss Ilona, Klimó Károly, Stanislav Kolíbal, Kováts Albert, Kovács Tamás László, Körösényi Tamás, Ivica Krošláková, Jan Kubíček, Lossonczy Tamás, Mengyán András, Juraj Meliš, Eduard Ovčáček, Papp Oszkár, Vladimír Preclík, Peter Roller, Saxon Szász János, Rudolf Sikora, Szőnyei György, valamint Stanislav Zippe műalkotásai tekinthetők meg.