Mona Lisa mosolya

Köztudott, hogy az amerikai középiskolákban a diákok krétacsata helyett manapság automata fegyverekkel simítják el kamaszos konfliktusaikat, a tanító szándékú filmesek ezért aztán kénytelenek legalább félszáz évet visszautazni az időben, amennyiben egy vérmentes iskolai történetet szeretnének elmesélni.

A megbízhatóan sokoldalú rendezőiparos Mike Newell (Négy esküvő és egy temetés, Donnie Brasco) és csapata 1953-ba invitálja a tudásszomjas nagyérdeműt, hogy egy elit leányiskola szigorú falai között szembesítse őt a „modern nő” megszületésének nehézségeivel. A Massachusetts állambeli Wellesley College az Egyesült Államok legkeményebb leányiskolája, csinos tanulói könnyedén kerülhetnének be a Yale vagy a Harvard jogi karára – ha akarnának. Csakhogy ők inkább hasonlóan ígéretes intézményekben tanuló férjekre vadásznak, hogy háziaszszonyként vidáman aprítsák bele kiterjedt szürkeállományukat eltartójuk rántottájába. Elképedve tapasztalja mindezt a szabadszellemű Katherine Watson (Julia Roberts), a női egyenrangúság bajnoka, aki művészettörténet-tanárként érkezik az iskolába. A rendezetlen magánéletű, harcos természetű Watson nagy hatással van tanítványaira és kollégáira, nem csoda hát, hogy az iskolai és privát problémák menthetetlenül összegabalyodnak, és hamarosan a történet összes szereplője kénytelen szembenézni önmagával és újraértékelni életelveit.

Iskolai tanár-diák fejlődésdrámából láttunk már hatásosat (Holt költők társasága) és gyengét (Császárok klubja) az utóbbi években, de kifejezetten nőit még nem. Newell egész sereg fiatal hollywoodi sztárlányt vonultat fel kamerája előtt, a címadó Julia Roberts szájszélessége ismét Kiss Mariéval vetekszik, de néhány sablontanácsnál és etikettszabálynál többet nemigen nyújt ez a könnyzacskó-movie. (est)

Mona Lisa mosolya (Mona Lisa Smile), színes, amerikai film, 2003, 117 perc, R.: Mike Newell, Sz.: Julia Roberts, Dominic West, Ginnifer Goodwin, Julia Stiles, Marcia Gay Harden