Mocsáry nevét veszi fel

Fülek. A fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő füleki Papréti Alapiskola Mocsáry Lajos nevét veszi föl ma. A XIX. században élt, kurtányi születésű politikus és publicista névadó emlékét megörökítő emléktáblát délután két órakor avatják fel az iskola előcsarnokában. A Vigadóban folytatódik az ünnepség, amelyre meghívták az iskola minden volt pedagógusát. Az iskola Pro Schola Nostra polgári társulása ez alkalomból Mocsáry-díjat alapított, amellyel minden tanévben megjutalmazzák a legkiemelkedőbb tevékenységet felmutató pedagógust és tanulót. Évente megrendezik a Mocsáry Napokat, amelyen regionális népdalversenyt, sport- és szellemi vetélkedőket szerveznek a diákoknak. Megjelent az iskola évkönyve, amely az intézmény elmúlt tíz évének történetét, a névadó Mocsáry Lajosról szóló tanulmányt valamint az iskola eddigi pedagógusainak és volt diákjainak névsorát tartalmazza.

A Mocsáry család története a XVI. századig nyúlik vissza, amikor a Nógrád vármegyei Karancslapujtő birtokosaiként említik a család nevét a korabeli iratok. 1540–1541 között Mocsáry Balázs volt Fülek várnagya, az ő fiai 1580-ban Rudolf magyar királytól kaptak birtokokat Liptó, Heves és Borsod megyében. Mocsáry Lajos 1826. október 26-án született Kurtányban, egy Fülek melletti kisközségben. 1841-től Pesten járt egyetemre, történelmet, filológiát és esztétikát hallgatott. 1855-ben nagy sikert arat első könyve, A magyar társas élet. Máig legismeretebb művével, a Nemzetiséggel szembeszállt Eötvös József liberális, de a kollektív nemzetiségi jogokat figyelmen kívül hagyó elképzeléseivel. Az 1860-ban megjelent Program a nemzetiség és a nemzetiségek tárgyában című könyvében korát és az uralkodó szemléletet megelőzve a nemzetiségekkel szembeni nyelvi tolerancia és a nemzetiségeknek kijáró kollektív jogok mellett szállt síkra. Ez a műve komoly vitákat váltott ki modern gondolataival és elképzeléseivel. Az 1870-es évek elején-közepén Mocsáry Lajos politikai pályára lépett, országgyűlési képviselőként, a Függetlenségi Párt elnökeként dolgozott. Életében és munkásságában a legfontosabb szerepet a nemzetiségi jogok, a nyelvhasználati kérdés, a kultúrák egyenrangúságának problémaköre és a korabeli Magyarország nemzetiségi problémáinak megoldására szolgáló lehetőségek játszották. 1887-ben Mocsáry volt az, aki a Matica slovenská védelmében szót emelt, a Függetlenségi Párt tagjai emiatt elhatárolódtak tőle, ezért kilépett a pártból. 1888 és 1891 között a román nemzetiségi többségű karánsebesi kerület képviselőjeként dolgozott, ám mivel eszméi miatt politikailag és emberileg is elszigetelődött, visszavonult. 1916-ban, 90 évesen halt meg Andornak községben.