Maffia, kínaiak és a marketing-politika úthengere

Szepsi. Másodszor rendezték meg a hét végén Szepsiben a Fábry Napokat. A program idén az aktuális politikai történések jegyében telt. Talán maga a rendezvény „névadója”, Fábry Zoltán is meglepődött volna, ha bekukkant a nevében rendezett előadássorozatra. A téma a választások voltak, nem általánosságokban, hanem egyes országok specifikumait kiemelve – olyan országokéit, ahol magyarok is vannak a választópolgárok között.

Ha valaki ezek után amiatt aggódott, hogy száraz, tényfelsoroló, csupán politikusokat érdeklő szövegeket fog hallani, az csodálkozhatott. A választást kiindulási pontként kezelve ugyanis sok érdekességet megtudhatott a közönség, mondjuk, az ukrán maffiáról, a magyarországi kínaiakról, vagy arról, hogy valóban hazánk-e Európa. A széles nagyvilág után pedig a szűkebb pátria problémáit is meghallgathatta az, aki hazai politikusaink szavait figyelemmel követte. A kialakult kép nem volt túl biztató. Megjelent a marketing-politika szép hazánkban is, a választó azt hallja, amit hallani szeretne, a jelenség világméretű, megállítani nem lehet, csak kihasználni, tisztességesen vagy másképp – tudtuk meg Csáky Pál képviselőtől. A hazánkbeli társadalom készen szereti kapni a dolgokat, ez magyarázza az alacsony részvételi arányt, így azonban nem jön mindig ki a polgárok akarata.

A Fábry Napok százfőnyi közönségének akarata azonban „kijött”: a vitában többen is eszmét cseréltek marketingről, látszat- és valódi demokráciáról, az alkalmazott pszichológia hatásáról és egyéb olyan témákról, melyek az itteni lakosságot közvetve vagy közvetlenül érintik. Hevesebb összetűzésre nem került sor, a felszólalók és válaszoló előadók – Bauer Edit, Zachariaš István, Csáky Pál, Simon János magyarországi történész – egymás iránt nagy türelemmel és toleranciával viseltettek. A Fábry Napok egyik legértékesebb momentuma azonban nem a politika és a választások boncolgatása volt, hanem a Podmaniczky Szilárddal rendezett író-olvasó találkozó. A kamaszok eredetileg talán a „plusz egyesért“ merészkedtek a kultúrházba egy eleven író megszemlélésére, ám végül nevetéstől fetrengve hallgatták a bizarr élményekből született novellákat. A péntek este így százötven ember számára irodalmi élményt hozott, valamint azt a tudatot, hogy írók a valóságban is léteznek, nemcsak a tankönyvekben.

Csupán egy kellemetlen apróság az, amit néhányan nehezményeztek a közönségbe később szállingózó környékbeliekből: a helyszínváltoztatás. Abban ugyan nincs semmi rendkívüli, hogy ha egy új vállalkozói házban még nem működik tökéletesen a fűtés, akkor máshová, a jól megszokott kultúrházba terelik az irodalomra vagy politikára éhes tömeget. Csak az bosszantó, hogy a helyszínváltoztatásról nem értesülhet a később jövő, mert az impozáns inkubátor ajtajára nem írtak eligazítást, a meghívóban pedig még az eredeti helyszín szerepel. Apróság, de bosszantó.

Ezt a szépséghibát leszámítva azonban a Fábry Napok meglepően sok embert vonzott idén, Pozsonytól Királyhelmecig. Remélhetőleg a rendezvény szepsi meghonosodása tovább növeli majd a város hírét a nyugati régiókban is, és az Egressy Béniről elnevezett színjátszófesztivál mellett a Fábry Napokról is Szepsi városa „ugrik be” azok tudatába, akiknek eddig Pozsonytól száz kilométerre már megszűnt létezni az ország.