Lírai séta egy reneszánsz kertben

Az imitált kert mai és reneszánsz látogatóivalGágyor Alíz felvételeVárkonyi Gábor történész, az ELTE tanára, a Balassi-kiállítás forgatókönyvírója kérdésünkre elmondta: a kiállítással az volt a céljuk, hogy Balassi Bálintot ne csak a költészet felől mutassák be. „Arra törekedtünk, hogy egyben a korszakot is megpróbáljuk megértetni. A 16. század nehéz időszaka a magyar történelemnek: ekkorra esik az oszmán hódítás, az ország három részre szakad, s mindeközben számtalan kihívással kell szembenéznie Magyarországnak. Egyebek közt a nyelvteremtés, a nyelvújítás is ekkor játszódik le. Arra törekedtünk, hogy mindezt együtt tudjuk megmutatni. A versek és a történelem együtt jelennek meg ezen a bemutatón, mivelhogy irodalom és történelem folyamatosan egymásba játszik.”

A kiállítás az irodalom és a történelem bemutatásán kívül kultúrák prezentálását is vállalta.

„Balassi több nyelven beszélt, életművében kultúrák találkoztak – mondta Várkonyi Gábor. – Ezeket a kultúrákat is érzékeltetni kívántuk, köztük az oszmán kultúrát vagy az iszlám világát, hogy a török hatalom ne csak a szultánokkal jelenjen meg. Korabeli rézmetszők által elképzelt életképekkel illusztráljuk a más kultúrák jelenlétét, s azt, hogy az akkori művész miként gondolkozott például a háremről, vagy hogyan képzelt el egy török kertet. Ezt a képet egészítettük ki, tettük teljesebbé Balassi Bálintnak a török költészetből fordított verseivel.”

Megnyitóbeszédében Koncz Erika, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma helyettes államtitkára is kiemelte: „Balassi a török ellen harcolt, de nem az oszmán kultúra ellen. Költészetében befogadó volt, értékrendszere az iszlám világától a keresztény kultúráig, az itáliai reneszánsz irodalom és humanizmus értékeitől a lengyel, szlovák, román, török énekekig terjedt.”

A látogató tehát e megkapóan látványos, szemléletes és dokumentumanyagában gazdag kiállításon Balassi Bálint életművén keresztül képet kap a 16. századi Magyarországról, azokról a kultúrákról, amelyekkel reneszánsz költőnk találkozott, s amelyek hatottak rá. És természetesen a fennmaradt emlékekből az életút is kirajzolódik. Remélhetőleg nagy számban keresik fel a kiállítást diákok, hiszen olyan körülmények között és olyan forrásanyagokból ismerkedhetnek Balassival és korával, amilyeneket – érthető módon – egy tanóra nem tud biztosítani.

Miként Várkonyi Gábor elmondta, ahhoz, hogy e változatos képet sikerüljön kialakítani, több múzeum közreműködésére volt szükség. „A Petőfi Irodalmi Múzeum a koordinátor szerepét vállalta, de nagyon sok metszetet válogattunk a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokából, a Budapesti Történelmi Múzeum pedig régészeti tárgyakat kölcsönzött – így kerülhettek egymás mellé török tárgyak és a 16. századi keresztény kultúra tárgyai. A Hadtörténeti Múzeum könyvgyűjteményéhez nyúltunk, amikor másutt nem találtunk illusztrációt: hogy csak egy példát mondjak, a török katonák és hadijelvények szemléltetésére.”

Az Országos Széchényi Könyvtár egy unikális képpel járult hozzá a kiállításhoz: az 1594-es esztergomi ostromot ábrázoló, egyetlen fennmaradt hiteles metszet másolatával. Az Esztergomi Keresztény Múzeum gyűjteményéből pedig egy Balassi-portréval egészítették ki a tárgykollekciót.

Ahogy Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatóhelyettese, a kiállítás rendezője elmondta, arra törekedtek, hogy minél látványosabb és vonzóbb legyen a kiállítás; s a szemléletességgel a 16. századot a lehető legközelebb hozza a mai nemzedékhez. Ezt szolgálják a különféle látványelemek, a díszes képek, valamint a kiállítás gerincét és legmutatósabb részét alkotó kertimitáció: egy, a 16. század történelmével és kultúrájával lélegző reneszánsz kert, amelyben sétálni lehet, üldögélni, verseket olvasni, és fejhallgatón keresztül Balassi-strófákat, illetve megzenésített Balassi-verseket lehet hallgatni.

A kiállítás „kapujában”, vagyis a legelején Balassi verseinek fragmentumai, legismertebb sorai olvashatók. „Az volt a célunk ezzel, hogy az ismert verstöredékek a látogatóban a kiállítást végigjárva költészetté álljanak össze” – mondta a kiállítás forgatókönyvírója.

A Balassi-kiállítás megnyitásával azonos időben egy képzőművészeti tárlatot is nyitottak. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma Balassi születésének 450. évfordulója alkalmából alap- és középiskolások részére képzőművészeti pályázatot hirdetett meg, Balassi-tárgykörben. Több mint száz pályamunka érkezett be, s a megnyitó estjén tizenhárman vehettek át jutalmat. A kitüntetettek munkáiból kamaratárlatot rendeztek. A bírálóbizottság elnöke, Kass János grafikusművész levélben üdvözölte a kezdeményezést, valamint a díjazott és kiállító diákokat. „A pályázat elérte a célját, mert Balassi költészete megmozgatta a gyermekek képzeletvilágát: tematikailag és technikailag is változatos műveket küldtek értékelésre. A legszínesebb, legelgondolkodtatóbb és rajzilag legjobb festményeket, metszeteket, munkákat emeltük ki. Szükség van az ilyen pályázatokra – folytatja levelében Kass János. – Itt az alkalom felfigyelni az ifjú tehetségekre, s így az új generáció kreativitását megmozgatni, inspirálni és a figyelem középpontjába állítani.”

Mint ahogy a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában a megnyitó estjén Balassit is sikerült valóban a figyelem középpontjába állítani. A két kiállításon kívül a jelenlévők ugyanis még egy könyvbemutatót is kaptak. Tőzsér Árpád ismertette Szvircsek Ferenc Balassi Bálint nyomában című könyvét, amelyet a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma adott ki a Testator Könyvek sorozatában.