Kicsi, zenés versszigetek

A Misztrál együttes a kilencvenes évek közepén jött létre Dévai Nagy Kamilla iskolájának hallgatóiból. A Heinzinger Miklós, Tóbisz Tinelli Tamás, Török Máté, Hoppál Mihály alkotta társaság szívós munkával kinőtte az iskola kereteit, és ma már Magyarország egyik legelismertebb és legkeresettebb zenekarának számít. 1998-ban elnyerték a Kaláka fesztivál fődíját, 2000-ben a Gödöllői Dalostalálkozón első helyezést értek el, 2006-ban pedig Bartók Béla-díjat nyertek. S a koncerteket követték a hangzóanyagok is. Már az Ösvény című cédéjükön megjelentek Dsida Jenő versei (Túl a jégmezőkön, A sötétség verse), de nem hiányozhatott Juhász Gyula, József Attila, Mécs László és Kosztolányi Dezső sem. Mivel az együttes egyik tagja, Tóbisz Tinelli Tamás rimaszombati, így Tompa Mihály A madár, fiaihoz című klasszikusa is új melódiát kapott. Az együttes nevéhez fűződik a Visegrádon évente megrendezendő Regejáró Misztrál Fesztivál is, amelyen a legjobb magyar verséneklő együttesek vesznek részt. De számtalan Misztrál-klub is alakult már szerte az országban. 2004-ben az együttes is tisztelgett Balassi Bálint emléke előtt, a Mezőn széllel járók című hanghordozójukon tizenkét Balassi-vers szerepel, de egy-egy Bornemissza Péter- és Tinódi Lantos Sebestyén- verset is megzenésítettek. Két évvel később újabb két évforduló adott alkalmat az emlékezésre. A nándorfehérvári diadal és az 1956-os forradalom emléke előtt tiszteleg a Megkopott harangszó című kiadvány, amely hanglemez és könyv együtt. A Mikes Kiadó által gondozott kiadvány anyagát Török Máté és Szigethy Gábor szerkesztette. A kötetben többek között Jankovics Marcell, Makovecz Imre, Bőzsöny Ferenc, Bozó Lake Norbert, Raksányi Gellért és Tolcsvay Béla mondja el a gondolatait, de olvashatjuk Illyés Gyula, Vörösmarty Mihály, Buda Ferenc, Nemes Nagy Ágnes és Márai Sándor verseit. A Misztrál megzenésítésében többek között Nagy László, Buda Ferenc, Képes Géza, Thándor Márk versei hangzanak fel. Az idei könyvhétre Dsida Jenő megzenésített verseivel jelentkezett a Misztrál a Hangzó Helikon sorozatban, amely sorozatban a magyar költészet nagyjai kaptak helyet. Dsida mellett Kányádi Sándor, Ady Endre, Petőfi Sándor, Kosztolányi Dezső, József Attila és Faludy György szólalnak meg a verseskötetekhez mellékelt CD-ken, olyan neves előadók tolmácsolásában, mint a Kaláka és a Sebő együttes, Sebestyén Márta, Palya Bea, Ferenczi György, Kátai Zoltán, Cseh Tamás, Novák János, Gerendás Péter és a Villő Énekegyüttes. Dsida Jenő ebben az évben lenne százesztendős, de korai halála miatt alig-alig ismerjük.

„A Misztrál által kiválasztott és újraálmodott művek igyekeznek megmutatni Dsida Jenő sok?színűségét. S ezzel az együttes zenéjében rejlő gazdagság: lelemények, stílusok is összecsengenek. A dalköltők saját bevallásuk szerint Dsidában szövegírójukat találták meg. S a lemezt hallgatva így is van. Búvópatakok találkoztak. Mintha valaki állna mellettük. Lant van a kezében” – írja a lemezről Koncz Veronika.

A Musica Historica együttes az Óbudai Népzenei Iskolában jött létre 1988-ban, az alapító tagok valamennyien Kobzos Kiss Tamás tanítványai. Közös volt első munkájuk, a Protestáns énekmondók című kazetta is, ezt követte Balassi Bálint külömb-külömb féle énekei 1994-ben. A tagok ugyan cserélődtek, de a Csörsz Rumen István, Széplaki Zoltán, Sudár Balázs trió maradt, s tanulmányaik befejeztével is mindannyian téma közelben maradtak, hiszen Csörsz a kora újkori magyar költészet tudora, Sudár Balázs pedig turkológus. A kilencvenes években nemcsak Magyarországon, hanem Erdélyben és Felvidéken is nagyon sokat koncerteztek, de a Wataridori Színkörrel elkészítették Balassi Bálint Szép magyar komédiájának zenés változatát is. A hanghordozók közül hadd említsem meg a bordalokat felsorakoztató Bonum vinum című cédét (2001), amelyen XVI–XIX. századi magyar bordalok és tánczene hallható, a Jelentem versben mesémet dupla cédét (2004), amely Balassi Bálint megzenésített verseit tartalmazza. A dallamok többnyire az együttes gyűjtései, ugyanis Balassi nagyon sok versét írta konkrét, a korban nagyon ismert dallamra. Az Amor ey (2003) középkori világi muzsikát tartalmaz a XII–XV. századból (a verseket Vaskó Péter fordította).

S a napokban jelent meg a Dámák és banyák, amely Csörsz Rumen István kedvelt kutatási területéről, a kora újkori magyar költészetből táplálkozik. Mesterével és szerzőtársával, Küllős Imola néprajzkutatóval közösen számos olyan szöveget feltártak és kiadtak, amelyek hozzájárultak a hanghordozó létrejöttéhez. A rajta található csúfolódó-oktató szövegek főleg az angolszász és német területen voltak otthonosak. A hanghordozó alapjául szolgáló műsor először 2002-ben hang?zott el a Magyar Nemzeti Múzeumban. Maga a hangfelvétel a Budapesti Történeti Múzeum Királypincéjében készült.

Két együttes, amely kitartóan dacol az idővel és az aktuális trendekkel. A versek, amelyeknek ma nemigen van keletjük, talán szusszanásnyi időt nyerhetnek a zene által.