Furiosa, a legsötétebb angyal

A sivatagi lavina maga alá temeti a filmet, amely nem termelt túl jól a bányákból, a kasszáknál elhasalt. Ugyan elcsíphető még a mozikban, hamarosan azonban átnyergel és -nyargal egyéb platformokra, piacokra, felüthető felületekre, beszivárog a streamingszolgáltatókhoz. Talán ezek az egyéb piacok még megmenthetik az anyagi bukástól.

Nem mintha a vásott óriásvásznon lenne remény. Országszerte bandák fosztogatnak, sáska módjára. A föld túl savas, csontig hatolt a méreg. És most, kedveseim, zajlik a negyvennapos hadakozás. A pusztában, több megváltóval. Birodalmak hamis hajnalán, új-ókori civilizációk felemelkedésével, tündöklésével és bukásával.

A Mad Max-saga setéten folytatódik. Folytatásában előzményként, úgynevezett spin-off formájában. E leágazás során Furiosa, a legmocskosabb angyal, az apokalipszis ötödik lovasa, csapágyasra hajtva seggel bele a darálóba. Haraggal, melyet a gyász táplál. Jól akar lakni bosszúval. A kérdés csak az: képes-e mindezt elég drámaian csinálni.

George Miller rendező jövővíziójának sem sikerült, az országúti harcos homályzónájában elhullanak a csillagok. Nem uralkodhatnak vele az új pusztaság fényességében. A címszereplő (a felcseperedő, flúgos futamra feladott Furiosát Charlize Theron helyett előbb Alyla Browne, majd Anya Taylor-Joy formálta), e neo(n)barbár Barbie baba betalált – gyorsan kapcsol nyomás alatt is –, baj a belező barmokkal lehet. Bőgölyök hadával, mellyekkel háborúra kel. A kerge kenguruk kopár körzetének karakterei többnyire csak asszisztálnak haláltáncához és -forgásához. A lángszóró, láncos kutyáknak, tikkadt szöcskenyájaknak „Motoria” örökmozgó mindenhatója, Dementus (Chris Hemsworth) mutatja a (k)utat, üzemanyag és tiszta ivóvíz ígéretével. Túlvezérelt ThorTúrával teletömve, amelyet a magyar szinkron tol tovább.

Mr. Miller túlárazva túráztatja a gépét, a mutató kileng, most a világ összes útja a mienk. Nem mintha maradtak volna... Érteni vélnénk, hogy egy „allegóriákat átörökítő és következetesen kifejtő szerzői műhöz” lehet szerencsénk, de amikor a Tom Holkenborg-féle üstdobok dübörgésekor vívott Álomháborúba a Sin Cityből érkező Charlie angyalai ellen egy kiégett, leszívott nap után Jack Sparrow kapitányt küldik, a betévedő, bambuló bámész nézőben felmerülhet a kérdés: vajon nem a Kung Fury agymenésére váltotta meg bilétáját? Esetleg a Road Wars: Max Fury című mániákus másolathoz lehet szerencséje?

Az egyutas elő(zmény)-, erő- és felnövéstörténetet, a bitang bosszú-, látvány- és többkerekes hajszafilmet, a parádézó posztapokaliptikus, disztópikus, sci-fibe oltott road-movie-t, az aktualizált akcióeposzt, az ormótlan ozploitationt, a (kézi)fékeveszett őrületet effektes, defektes digitális utómunkálatokkal, sebtében kiseg-gelt sebességváltásokkal, gyatra gyorsításokal, lagymatag lassításokkal szórták szét a filmszínházakba. (Le)kerekített, mégis bővített, hízlalt magán(y)mitológiával. Valahol dél-vadnyugaton is, Átokföldje elrontott gyomrában, ahol nem kár a (benzin)gőzért. Hamarosan ide farolhat be a következő élő előelbeszélés, Max Rockatansky (Tom Hardy) verdája, a trilógiává terebélyesedő, The Wasteland munkacímet viselő vívmány, a szomjazók viadala.

Kaszás Dávid