Két kortárs költő

Pozsony. Március 10-én, hétfőn két költő vendége lesz a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének. Balla Zsófia és Báthori Csaba nem csupán saját munkásságukkal kapcsolatban válaszolnak a kérdésekre, hanem várhatóan a költészet szerepét, helyét és presztízsét is megvitatják.

Balla Zsófia a legfontosabb kortárs költők egyike. Műveit a kritikusok szerint inkább jellemzi a filozofikus elvontság, a stilizált absztrahálás, mint az élményi megragadás, a konkrét referenciális vonatkozás. A poézis belső logikájától eltérően nem a különösben veszi észre az általánost, hanem épp fordítva, az apró létezőkkel, a természet kicsiny „alkotóele?mei?nek” segítségével közelíti meg a transzcendenst.

„Egy asszony szavakat mond, egymásra rétegzi őket; semmit nem akar, csak megérteni, csak gondolkodni, csak szeretni, csak igent és nemet mondani, csak remélni, de mindez nem akaratából, hanem szavaiból következik. Itt minden a szó” – írja róla Esterházy Péter.

Balla Zsófia Kolozsváron született, zenei középiskolát és főiskolát végzett. 1972-ben a helyi rádió zenei szerkesztője lett, a romániai rendszerváltás előtt pár évvel az országos magyar napilap főmunkatársa volt. Különösen az 1980 után keltezett verseskötetei és egész munkássága közvetlenül is kifejezik azt a szerepet, amelyet a költőnő következetesen vállal az erdélyi líra neoavantgard vonulatában: összekötni Szilágyi Domokos és Szőcs Géza nemzedékét, élet- és verseszményét – írja róla a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon.

Báthori Csaba eddigi pályájának legnagyobb horderejű vállalkozása József Attila minden versének és verstöredékének német nyelvű fordítása. (Daniel Muth fordítói álnéven.) Az ebből készül kötet 2005-ben, a centenárium évében jelent meg a svájci Ammann kiadónál. Ez a legnagyobb szabású József Attila-fordításkötet a nemzetközi mezőnyben.

„Báthori Csaba hisz abban az exkluzív európai hagyományban, amely leginkább a klasszikus modernitásra jellemző. A költő sokszor szinte barokkosan kimódolt többszörösen összetett, bonyolult metaforákkal mgtűzdelt versmondatai a katolicizmus világnézetétől is átitatottak. Az örök bölcsességek világa ez. A kellemes tónus tele van körülményes előkelőséggel, amelyet rezignáció tesz szerénnyé. A klasszikus gondolati líra hagyományának a továbbvitelében nyelvi magatartás szintjén szerepe van mindebben annak az óriási háttértudásnak is, amelyet a világirodalom olyan klasszisainak fordítása során szerzett meg, mint R. M. Rilke, Samuel Beckett, Ted Hughes és Goethe.” (Payer Imre)

Az irodalmi est helyszíne a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének székháza (Palisády 54.), a kezdés időpontja 17 óra. (juk)