Ismeretlen Piaf-felvételek kerültek elő

Edith Piaf hat ismeretlen dalát rögzítő, több mint hatvanéves eredeti lemezfelvételekre bukkant a párizsi nemzeti könyvtárban a francia sanzon koronázatlan királynőjének két szenvedélyes rajongója. A páratlan zenetörténeti kincsek felfedezői, Marc Monneray és Eric Didi sanzonspecialisták, akik egyedülálló Piaf-gyűjteménnyel rendelkeznek. A France-Inter rádiónak adott nyilatkozatukban elmondták, hogy a hat master – amelyekről a lemezkópiákat készítik – a háború idején készült a Polydor cég számára. A legkorábbi felvételen, amelyet 1940. április 5-én rögzítettek, Piaf A harmonikás (L’accordéoniste) címen híressé vált Michel Emer-szerzemény első variációját énekelte, akkor még La fille de joie est triste (Az örömlány szomorú) címmel. Piaf maga komponálta a C’était si bon (Olyan jó volt) című dalt, s kedvelt társszerzője, Marguerite Minnot írta a Je ne veux plus faire la vaisselle (Nem akarok többet mosogatni) zenéjét. Az 1943 januárja és áprilisa között gravírozott másik három lemezen szereplő La valse de Paris (Párizsi keringő), Chanson d’amour (Szerelmi dal) és a Ces mains (Ezek a kezek) komponistáit egyelőre nem sikerült azonosítani. Monneray és Eric Didi véleménye szerint az ősfelvételek valamikor 1960-ban kerülhettek a nemzeti könyvtárba, amikor a későbbi Universal csoport kiürítette egyik lemezraktárát. Eric Didi a közeljövőben akarja megjelentetni az Olympia 50 éve című sanzongyűjteményét, emiatt túrta fel a párizsi intézmény lemeztárát.