Hodossy a Vámbéryben

Az est főszereplői: Gál Tamás, Hodossy Gyula, Barak László és Kulcsár FerencFogas Ferenc felvételeMerthogy a napokban megjelent, A szerető önfegyelem című könyvét mutatták be és méltatták a kávéházban. Hogy aztán e jeles eseményen a címképző erejű poéta pontosan mit is öltött magára azzal, hogy kiadta versekből, esszékből, novellákból és töredékekből álló gyűjteményét, nem egyértelmű, mert a közreműködő másik költőtárs, Barak László szerint Hodossy azzal, hogy megjelent a könyve, éppenséggel levetkőzött és kitárulkozott. De ne vágjunk az események elé!

A szerető önfegyelem bemutatója a Vámbéry Kávéháznak is erőpróbája volt: most végre az is kiderült, hányan nem férnek el benne. Amikor már egy könyvet sem lehetett volna leejteni, s egyre csak jöttek az érdeklődők jóval a kezdés meghirdetett időpontján túl is, a „nem sokaság, hanem lélek” szellemében Kulcsár Ferenc ünnepélyes gyorsasággal megnyitotta az estet. Melyen először Gál Tamás színművész előadásában hangzott el a Válasz anyámnak, avagy marék föld a krákogókra című lírai próza, a Hodossy-kötetnek talán az egyik legjobb darabja. Másfél órával később, zárszó gyanánt ennek a két könyvoldalt elfoglaló egy mondatnak a verses párja, a Királyosdi is elhangzott, a szerző tolmácsolásában.

A kötetet Barak László mutatta be, mégpedig saját, szerzői és olvasói pozíciójából, a – szavai szerint – „szerető önzés” felől értelmezve a könyv szövegeit. Eszerint ha a szerető önzéshez némi szerető önfegyelem társul, nincs az az olvasó, aki (ellentétben a kávéházi bemutatót az ajtóból figyelőkkel) kívül rekedhetne a szerző, a mű és a befogadás körén. „ĺme, ezek vagyunk mi, ez a művészet, tetszik, nem tetszik, ez Hodossy Gyula, a költő. De ez ám az apa, a magánzó, a piszkos világ terhével tehetetlenül küszködő, vagyis közéleti fontosjózsi, az alkalomadtán baleknak hitt kiscserkész, a megszállott irodalomszervező...” – mondta Barak, s minden szeretően önző és egy csipetnyi önfegyelemmel megáldott olvasó figyelmébe ajánlotta a könyvet.

A kötetből más megközelítésben is ízelítőt kaphatott a közönség, mert Hodossy néhány opusát a közönségnek átengedett szó előtt Meleg Vilmos nagyváradi színművész adta elő. Éspedig abban a folyamatos, verset és prózát egybefüggő szövegáradatnak feltételező formában, amilyenné a könyvet – az esten jelen levő – szerkesztője, a pódium költői hármasát kvartetté kiegészítő Zalán Tibor képzelte.

A szerető önfegyelem a lírai napló, a prózai feljegyzésekből építkező eszszé, a fikcióvá stilizált önéletrajz és a vallomásos irodalom könyve. Jellegéből adódik tehát, hogy a szerző akár a tapasztalásra hagyatkozik, akár a képzeletre bízza magát, a mindenkori vallomástevők világi és keresztény kérdéseivel találja szembe magát. A nagy kérdés persze az, hogy líra és próza miként szegülhetnek szembe ebben az önismereti folyamatban a közvetlen vallomásos kifejezésmóddal, avagy miként írják felül ennek hagyományait. Persze, ne vágjunk az események elé, hiszen a legvégső szó, mint minden esetben, ezúttal is az olvasóé lesz. A bemutatón annyi már kiderült, hogy a könyvre sokan kíváncsiak.