Günther Grass szobrai

Egy göttingeni könyvtárban retrospektív kiállítás nyílt Günther Grass szobraiból. A Nobel-díjas német írónak már többször voltak képkiállításai, szobrászi tehetségét azonban titkolta a nagyközönség előtt. A mostani kiállításon több mint száz bronz- és agyagszobra látható.

Az író ezzel tulajdonképpen visszatér a gyökerekhez, első tanult mestersége ugyanis a kőfaragás volt. Aztán a 40-es és az 50-es években beiratkozott a düsseldorfi, majd a berlini szépművészeti iskolába, ahol elmondása szerint valóságos csatákat vívtak egymással az absztrakt és kísérleti művészet többségben lévő hívei a figuratív művészet barátaival. Ő az utóbbiakhoz tartozott, és ebben nem változott.

A kiállításon halak, angolnák, egerek láthatók, de vannak mitológiai lények, táncoló pár, a háború áldozatául esett emberi test is. A szobrok bizonyítják, hogy az irodalom, a festészet, a szobrászat egységes egészet alkotnak a grassi életműben. A szobrászkodás és a rajzolás eszköz az írás formálására, ugyanakkor önkifejezés is. „Amikor regényt írok, sokszor használom a rajzaimat is. Ezek a vázlatok aztán önálló életre kelhetnek nagyobb formátumokban. A különböző kifejezési formák egybefonódnak” – magyarázta Grass.

A kiállításon még kéziratplasztikák is láthatók. A 80-as évek elején, mielőtt egyetlen sort is papírra vetett volna A patkánynőből, agyagtáblákra kezdte el írni a regényt, és ezeket a táblákat később kiégette. Mintegy harminc ilyen szobra született.

Arra a kérdésre, mit tenne, ha egy gonosz tündér megparancsolná, hogy a három művészet közül válasszon ki kettőt, és pusztítsa el azokat, Grass így válaszolt: „A tündért pusztítanám el, vagy megpróbálnám meghódítani.”