Azt hihetnénk, a műholdas térképészeti technológia korában nincsenek már fel nem fedezett szegletei a világnak. Aztán egy fényképész, Patrick Sutherland bebizonyítja, mennyire tévedtünk.
Fényképes üzenetek a Halál Völgyéből
1959-et írtak, amikor a kínai hadsereg katonái lerohanták a világ tetején fekvő Tibetet, vérébe fojtva az ott évezredek óta virágzó kultúrát. Ugyanebben az évben hagyta el a tibeti buddhizmus szellemi vezetője, a dalai láma is lakhelyét, a Potalát, hogy megkezdje évtizedeken át tartó száműzetését a nyugati világban. Tibetbe azóta kevesen jutottak el; csupán az utóbbi egy, másfél évtizedben váltak hozzáférhetővé egyes részei.
Spiti, azaz a Halál Völgye kulturálisan és vallásilag is Tibethez kötődik, ám határain kívül, India északnyugati szegletében fekszik. A terméketlen, kietlen tájat az év nagy részében a hó által elzárt hágók kötik csak össze a nagyvilággal; éppen e földrajzi adottságnak köszönhetően őrizhette meg az itt élő mintegy tízezer lakos a mai napig maradéktalanul kultúráját, azonosságtudatát.
Furcsa, számunkra zord világ köszönt ránk a Profil Galériában kiállított mintegy negyven fekete-fehér képről. A négyezer méteres tengerszint fölötti magasságban, durva, már-már embertelen körülmények között élő kis népcsoport mindennapjai. A betevő falatot itt a jégből, sziklából kell előteremteni, ám a civilizáció lassan meghódítja ezt a völgyet is. Az évezredes kolostorokban még a múlt kísért, a szerzetesek ma is a több száz éves tekercsek fölé görnyedve próbálják megfejteni a lét oly fontos összefüggéseit, ám akadnak, akik már Indiába járnak „igéért”, mert a változásban látják jövőjüket.
Patrick Sutherland elmondása szerint két buddhista szerzetes barátja ösztönzésére járta be a Halál Völgyét 1993 és 1998 között. Az évek során annyira azonosult a spiti valósággal, hogy már-már őt is őslakosnak tekintették; részt vehetett a családi összejöveteleken, esküvőkön, gyászszertartásokon. Amit elénk tár, az mégsem szociofotó; inkább egy olyan világ láttatása belülről, mely rövidesen teljes egészében történelemmé válik.
A kiállítás a Profil Galériában tekinthető meg június 1-ig.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.