Fejezetek az életünkből

Komárom. Kiss Márti és Kovács Csonga Anikó Ez van! című közös kiállítása április 13-ig látható a Limes Galériában. Az egykori katonatemplom terében nagyméretű festmények, különféle eljárásokkal készült grafikák, tér- és videoinstallációk, objektek és tárgyszobrok ábrázolják azt a valóságot, amelyet a két fiatal hazai magyar képzőművész mindennapjainkból érzékel, és fontosnak tart megmutatni.

A kiállított különféle vizuális médiumokból valóban visszaköszönnek és beszédesen, szemléletesen szólalnak meg azok a témák, amelyek a két művészt foglalkoztatják, amelyeket megélnek; vagyis életük – életünk – fejezeteivel szembesülhetünk a kiállítótérben. Téma a friss diplomás sorsa, aki külföldön takarít, ablakot mos, hogy megéljen, téma a menekültválság, a média hatalma, a lazuló falusi erkölcsök, a természet védelme, az élet védelme, az élet születése, egyben az anyaság nagyszerűsége, de felelőssége is, nem utolsósorban téma a fogyasztói társadalom és az élelmiszer-pazarlás.

Kiss Márti a berek, a rét, a nádas, a sás, a vadon hajtó bozótos rejtekeit, a hajtás erejét, féktelen, zabolátlan előretörését (növekedését), a zöld indák burjánzását, a csupasz faágak téli túlélését, a természetes élettér háborítatlanságát festi meg lélegző, realisztikus képeken úgy, hogy egymásra rétegez levelet, ágat, talajt (a természetből beemelt anyag- és festékhasználattal). Úgy festi részleteiben az élő (hajtó) tájat, hogy a hely mikrokozmoszát is megteremti – a nézőt a buja zöld szépség áthatóbb (nemcsak felületes) felfedezésére késztetve. Ő maga is ezt teszi: keres, kutat, felfedez, az ábrázolásban pedig kísérletezik. A konzumtársadalomról festett „hulladékképein” destruktív eljárásokkal, képromboló technikákkal teremt formákból (szemeteskuka), az ábrázoláshoz használt anyagból (szétmaszatolt ételmaradék, fecnikké tépett reklámok) különös esztétikájú, art informel káoszt. Külön csoportba tartoznak Kiss Márti faluképei, pontosabban az ütött-kopott, rendezetlen baromfiudvarról, tyúk- és disznóólról komponált ironikus-szarkasztikus ábrázolatai, melyeken (haszon)állatokat mutat be fura, bizarr helyzetekben (erősen ható vásznakon) úgy, hogy a szituációkat magatartás- és viselkedésformákra, változó értékrendre és morális normákra (is) vonatkoztatja.

Kovács Csonga Anikó erős szociális érzékkel ábrázol és választ témát. Alapvető alkotói hozzáállása az életféltés. Ezzel a szemléletmóddal születtek Anyaság – Post siparium, Anyaság – Graviditás, Anyaság – Toxikózis című munkái. Az első a még meg nem született gyermeknek és a születés folyamatának túlzott vizuális nyomon követésére, dokumentációjára reagál, a másik a magzatfejlődés és a születés magasztosságát hangsúlyozza, a harmadik pedig a leendő anya terhesség alatti felelőtlen viselkedésének esetleges következményeire irányítja a figyelmet. A Migráns-sokk című grafikai sorozat darabjai az ártatlan gyermekek sorsáról, a haza kereséséről, az elveszett reményekről, de a terrorfenyegetettségről is elgondolkoztatnak hatásos vizuális eszközökkel, láb- és cipőnyomok mintegy „kövületként” lélekbe taposó mintázatláncolatával.

Az élelmiszer-pocsékolást ábrázolja a Konzum társadalom – Pazarlás című installáció. Az alapélelmiszerek csoportjába tartozó pékáru alkotja a mű gerincét. A szlovák és magyar nemzeti színek megjelenése a helyszínre utal. Fizetési számlákból kivitelezett papírruhákat tartalmaz a Konzum társadalom – Egzisztencia című szobortárgy. A mű arra a menő magatartásra mutat rá, hogy jólétünket jó kinézettel akarjuk nyilvánvalóvá tenni. A Mein Wert (Az én értékem) videoinstalláció az alkotó – külföldön háztartási kisegítőként szerzett – tapasztalatát demonstrálja erősen érzékletesen, elgondolkoztatva a friss diplomások (hazai, külföldi) érvényesülésének lehetőségeiről.

Kovács Csonga Anikót nyelvhasználatunk is foglalkoztatja; ennek ad hangot szlovák–magyar szótárak használatával készült Szlovenszko–magyarszký című munkája.