Európa kapujában

„Az egyesülő Európában megoldásra vár a magyarkérdés – írja Dobos László Kossuth-díjas író A magyar XX. század – Trianon évszázada című írásában, amely az Irodalmi Szemle márciusi számában jelent meg. – Ha az elmúlt század Európája el tudta viselni a magyarság földig alázását, el kell, hogy viselje a magyarságnak járó igazságtevést is. Nem gyalogolhatunk úgy Európa felé, hogy vissza ne nézzünk.” Egy másik írásban (mely ugyancsak az Európa kapujában rovatcím alatt jelent meg) Kántor Lajos Széchenyi-díjas irodalomtörténész, kritikus, a Korunk című erdélyi folyóirat főszerkesztője Hová lett a sajátosság természetessége Európa kapujában? címmel – Kuncz Aladár transzszilvanizmusára is utalva – azokról a reményekről és aggodalmakról ír, amelyek a kisebbségi magyarságot ma is foglakoztatják. „Erdélyből kell kiindulnunk – idézi Kuncz Aladár szavait –, s egy szökkenéssel mindjárt olyan magaslatra kell emelkednünk, amelyről nézve az erdélyi sors világprobléma lesz. Erdély a mi hazánk. Külsőleg bizonyára szűk keretnek látszik, de egyszerre kitágul, ha ebből a keretből a kisebbségi szemlélet egész Európára kiömlő sugarai hatolnak elő”. A szépirodalmi rovat Z. Németh István, Ján Buzássy és Pálmay Katalin verseit közli, valamint – Az első szerelem címmel – Bánki Évának abból a közelmúltban megjelent regényéből olvashatunk egy részletet, amely a Felvidéken játszodik, s benne nyolc évtized eseményei peregnek le a szemünk előtt. Egy újabb fiatal, tehetséges szerzőt is avat a lap Szalay Zoltán személyében, aki A megigazult vámos című novellával mutatkozik be az olvasóknak. Duba Gyula Hangulatok című írása őszi–téli gondolatokat és emlékeket idéz fel.

A kritikai rovatban Alabán Ferenc bemutatja Görömbei András legújabb könyvét, amely Irodalom és nemzeti önismeret címmel jelent meg. Németh Zoltán – Narratív lírai hiperrealizmus címmel – Lackfi János Hófogók című verseskötetét mutatja be. A Múlt és történelem című rovatban Popély Gyula folytatásokban közölt tanulmányában a középiskolák helyzetét vizsgálja az impériumváltást követő években.

A folyóirat Prokopp Mária Középkori freskók Gömörben című könyvéből közöl reprodukciókat. A szép kiállítású kötetet a somorjai Méry Rátio adta ki, a felvételeket Méry Gábor készítette. (dz)