Eugen Ciceróra emlékeznek

Tíz éve halt meg Eugen Cicero, a legendás dzsesszzongorista, akinek kultusza máig is töretlen, változatos és improvizatív játékát őrző felvételei mostanáig is lenyűgözik a hallgatóságot. Rajongótábora lelkes és tettrekész. A német Thomas Blaser a www.eugen-cicero.

Tíz éve halt meg Eugen Cicero, a legendás dzsesszzongorista, akinek kultusza máig is töretlen, változatos és improvizatív játékát őrző felvételei mostanáig is lenyűgözik a hallgatóságot. Rajongótábora lelkes és tettrekész. A német Thomas Blaser a www.eugen-cicero.de oldalon gyűjt össze minden fellelhető cikket, kritikát, fényképet a csodált zenészről. Ipolyságon is vannak rajongói, legalábbis egy biztosan, a kultúraszervező „dzsessz?őrült” Makovínyi Pál személyében, aki az évforduló kapcsán egy koncertsorozatot álmodott meg a nagyszerű zenész emlékére. A rendezvényt az Ipolyság Város Pecsétje Alapítvány és a városi önkormányzat közösen szervezi,. Az alapkiindulópont a komolyzene és a dzsessz összeházasítása. Az első koncerten, mely szeptember 21-én volt, a szlovákiai AMC trió játszott. A következő koncert ma lesz, este héttől a művészeti alapiskola koncerttermében a Németországban élő svéd zongorista, Lennart Nevrin muzsikál, a ritmusszekciót két kitűnő szlovák zenész, a nagybőgős Robert Ragan és a dobos Peter Solárik alkotja. Nevrin a világklasszis amerikai zongorista, Eroll Garner szellemi tanítványa, az ő játékstílusának folytatója. A folytatás október 15-én lesz az evangélikus templomban, ahol este héttől a remek szájharmonikás, Jens Bunge muzsikál majd. A német zenészt a Pavol Bodnár trió kíséri. A hétfői koncerten Štefan Bartuš bőgőzik, és Marián Ševčík dobol. Jean „Toots” Thielemans, a hangszer belga varázslója, egyszer úgy nyilatkozott Bungéról, hogy ha nem tudná biztosan, hogy nem ő játszik, azt hinné, saját magát hallja.

Cicero 1940-ben Romániában született, magyar gyökerei is voltak, később Svájcban és Németországban élt. A kezdetektől a klasszikus zene és a dzsessz kettős vonzásában élt, de muzsikájában érezhetőek voltak népzenei hatások is. Őt tartják a „cross over” egyik úttörőjének is, ez a műfaj a különböző zenei stílusok keveredését, műfajok keresztezését, határok átlépését jelenti. Cicero főként jelentős klasszikus zeneszerzők műveit „dzsesszesítette”, többek között Csajkovszkij, Schubert, Chopin, Gerschwin, Mozart és mások közkedvelt és közismert alkotásaihoz nyúlt, kedves korszaka volt a rokokó. Több jelentős magyar dzsesszmuzsikussal zenélt együtt, mint például a nagybőgős Pege Aladárral vagy a dobos Kőszegi Imrével.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?