Etnopolitikai problémák

Mariföld fővárosában tegnap megkezdődött a X. Nemzetközi Finnugor Kongresszus, amelyen 18 ország több mint 600 tudósa, nyelvészek, régészek, néprajzkutatók megvitatják, miképpen tartóztatható fel a finnugor népek ősi kultúrájának sorvadása, hogyan őrizhetők meg hagyományaik, nyelvük Oroszországban.

Az egyhetes joskar-olai kongresszuson Magyarországot alig negyven kutató képviseli. A jelentkezett ötven észt kutatónak végül a fele érkezett meg médiajelentések szerint, némelyikük biztonságát féltve mondta le a részvételt.

Az előkészítést beárnyékolták mari (cseremisz) ellenzékiek etnikai-politikai hátterű bűncselekményekről szóló panaszai, amelyek kivizsgálását az Európai Parlament (EP) májusban sürgette.

Az Európa Tanács (ET) orosz küldöttei júniusban meggátolták egy külön jelentés tárgyalását a mari nép jogsérelmeiről, de a parlamenti közgyűlés irodája úgy döntött, hogy a kulturális és oktatási bizottságban átfogó módon elemzik az oroszországi finnugor népek helyzetét. Az erről szóló jelentést Katrin Saks észt szociáldemokrata képviselő készíti Pusztay János, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Uralisztikai Tanszékének vezetője segítségével. Mindketten már a hétvégén Mariföldön vizsgálódtak, s munkájukhoz kihasználják a tudóskongresszus konzultációs lehetőségeit is.

A joskar-olai kongresszuson első ízben terítékre kerülnek etnopolitikai problémák, így a finnugorok más népcsoportokkal való mai együttélésének gondjai is – jelezte Valerij Markov, a (társadalmi-politikai-kulturális szervezetként 1992-ben létrehozott) Finnugor Népek Világkongresszusa s egyben oroszországi egyesületük elnöke.

Mindamellett (a komi) Markov elsősorban az orosz falu általános gazdasági-szociális problémáival magyarázta a zömmel falusi finnugor népesség fogyását, és elutasította egyes külföldi tömegtájékoztató eszközök próbálkozásait, hogy gyors asszimilációjukat az elnyomásukkal hozzák összefüggésbe.

Pusztay professzor megjegyezte: míg a falvak elhanyagolása a több mint 140 milliós Oroszországot nem fenyegeti létében, annak – együttesen is alig 3 millió főt számláló – tucatnyi finnugor népe néhány évtized múlva eltűnhet. Mint mondta, az oroszosítást segíti elő a Komi-permják Autonóm Körzetnek a szomszédos Permi területbe való beolvasztása is. Ezzel megszűnik az egyetlen olyan oroszországi régió, ahol a finnugor őslakosok többséget alkotnak, s hányaduk Mariföldön marad a legnagyobb: 43 százalék.

Markov az ITAR-TASZSZ-nak nyilatkozva, síkraszállt az oroszországi finnugor népek fejlesztésére irányuló kormányterv megvalósításáért, amelyet 2000 óta jegeltek.