Emléket állítanak a roma holokausztnak

A szlovákiai áldozatokról nincsenek pontos adataink, a holokauszt összes roma áldozatának számát sem tudjuk pontosan, a kutatók becslései 300 ezer és 500 ezer között ingadoznak. Az áldozatok számának megállapítását nehezíti az a körülmény, hogy sok településről dokumentálás nélkül hurcolták el a romákat. Gyakran nem is kerültek koncentrációs táborba, azonnal végeztek velük, a falu szélén a velük megásatott tömegsírokba lőtték őket. 1945 januárjában Nyárasd és Vásárút határában hatvan romát lőttek a Kis-Dunába a nyilasok. Gyalog hajtották őket erőltetett menetben – feltehetően Németország volt a végcél. Nagymegyeren a vasútállomással szemben, a széntelepen éjszakáztak, és másnap Dunaszerdahely felé folytatták az útjukat. Lehet, hogy a kegyetlen hidegben nem akaródzott a csapatot kísérő katonáknak tovább menetelni, de lehet, hogy más oka volt a mészárlásnak. Tény, hogy a Kis-Duna partján a folyóba lőtték a foglyokat. A visszaemlékezők elmondták, hogy jégtáblák úsztak a vízen, körülöttük pedig holttesteket vitt az ár.

Senki sem menekült meg?

Dunaszerdahelyen él egy lovári család, a családfő abban a hatvanfős csoportban volt. A romákat általában a helyi csendőrségeken gyűjtötték össze, onnan indították tovább. Ez a várkonyi születésű férfi akkor tizenhárom éves volt, a többi várkonyi romával együtt a bősi csendőrségre vitték, onnan pedig a nagymegyeri gyűjtőtáborba. Úgy sikerült megmenekülnie, hogy a nagybátyjával együtt sötétedés után legurultak az árokba, ott bújtak meg. Szerencsére nem vették észre a szökésüket, mert helyben agyonlőtték volna őket. Ez az ember a háború után Dunaszerdahelyre költözött, nemrég készítettünk vele beszélgetést, pontosan el tudta mondani az útvonalat és a részleteket. A vészkorszak tragikus eseményeiről kutatóintézetünk a Milan Šimečka Alapítvánnyal közösen rengeteg értékes hanganyagot készített. A szlovákiai romák többségét Dachauba és Ravensbrückbe szállították, az ottani koncentrációs táborokba kerültek a dunaszerdahelyi és a környékbeli romák is. A nyugati romákat Auschwitzba vitték, ahol 1944. augusztus 2-án 4 ezer romát megölve felszámolták a cigánytábort. Ezért lett augusztus 2. a roma holokauszt nemzetközi emléknapja.

Dunaszerdahelyen mégis augusztus 4-én lesz a megemlékezés. Miért?

Épp azért, mivel augusztus 2. Auschwitzé. Úgy tervezzük, hogy minden évben koszorúzási ünnepséget tartunk a dunaszerdahelyi emlékműnél, amely kapcsolódna az auschwitzi megemlékezéshez. A holokauszt- és romaságkutatók Oswiecimből hozzánk jönnének, és részt vennének a nemzetközi konferenciánkon. Kutatóintézetünk egyik programja ugyanis a holokausztkutatás. Sikerült kiépítenünk egy olyan csapatot, amely felvette a kapcsolatot a roma holokauszt Európa-szerte működő neves kutatóival, köztük Romani Roséval, aki ugyanazt jelenti a romák, mint a nemrég elhunyt Simon Wiesenthal a zsidóság számára. Nagyon jó barátom Roman Kwietkowski, az oswiecimi holokauszt múzeum igazgatója. Holnap ő is itt lesz Dunaszerdahelyen, és azt ígérte, hoz egy olyan anyagot, amely közelebbi részleteket tartalmaz a Szlovákiából elhurcolt romák sorsáról.

Hogyan született a roma emlékmű gondolata?

A Romológiai Kutatóintézet 1999-től foglalkozik a roma holokauszttal. A kutatás során megismert tragédiák erősen foglalkoztattak, ezek adták az indíttatást. És az a tény, hogy a közvélemény ma is nehezen hajlandó tudomásul venni a roma holokausztot. Minket, romákat hosszú ideig zavart, hogy ha holokausztról esett szó, a roma áldozatokat meg sem említették. Pedig beszélni kell róluk, mert azok az előítéletek, rasszista indulatok, amelyek a megsemmisítésükhöz vezettek, ma is itt vannak, éreztetik hatásukat, Damoklész kardjaként ott függnek minden roma ember felett. Ezért tartom példaértékűnek a dunaszerdahelyi önkormányzat hozzáállását: maximálisan támogatta a tervet, megadott minden segítséget. A parcella, amelyen az emlékmű áll, központi helyen van, nem pedig valahol a periférián. Ez azt jelenti, hogy Dunaszerdahely városa elfogad minket, fontosnak tartja, hogy a romákkal szemben megtegye ezt a gesztust. És nem először: tavaly, ugyancsak a városközpontban, a roma kultúra kiemelkedő alakja, Bihari János kapott szobrot a Dunaszerdahelyi Roma Zenészek Társasága kezdeményezésére. Ezért is gondoltam arra, hogy Dunaszerdahely a legalkalmasabb egy roma szellemi központ megteremtésére. Az alapok már megvannak: itt van a Romológiai Kutatóintézet és a Szlovákiai Roma ĺrók Társaságának székhelye, itt készül a szlovákiai romák lapjának önálló magyar melléklete.

A roma holokauszt dunaszerdahelyi emlékművét ki alkotta?

Mivel Mag Gyula szobrászművész tervezett alkotásának felállítása háromnegyed millió koronába került volna, és nem kaptunk rá pénzt a kulturális minisztériumtól, más megoldást kellett találnunk. Csáky Pál volt miniszterelnök-helyettes hivatala 250 ezer koronával támogatott, ehhez járult hozzá a Roma Közösségek Civil Szervezeteinek Tanácsa és az Európai Roma Munkaügynökség. Talán jobb is, hogy így történt, mert ennek köszönhetően eredeti roma alkotás született, Dunajská Lužná híres roma díszműkovácsai készítették el a roma holokauszt emlékművét.