Elhunyt William Styron

Nyolcvanegy éves korában elhunyt William Styron amerikai író. 1951-ben jelent meg első regénye Feküdj le sötétben címmel. A regény, amely egy déli család alkoholizmussal, vérfertőzéssel, őrülettel és öngyilkossággal súlyosbított életét és a család végső összeomlását ábrázolja, azonnal nagy sikert aratott. A következő Styron-műre azonban várni kellett, mert a szerzőt behívták a seregbe a koreai háború miatt. Hamar leszerelték azonban, mert megsérült a szeme, élményeit pedig 1953-ban A nagy menetelés című kisregényben dolgozta fel, amelyet a Házam lángra gyullad című, 1960-ban megjelent regény követett. A kilenc évvel az első, sikeres regény után kiadott munkát nagy várakozások előzték meg, a kritika pedig annak rendje és módja szerint ki is kezdte azzal, hogy az új mű túlírt és igencsak elmarad a szerző korábbi műveinek színvonalától. Éppen ezért Styron nagy alapossággal készült következő regényére, amelyen hét éven keresztül dolgozott. A Nat Turner vallomásai, amely az 1831-es rabszolgalázadás vezérének fiktív visszaemlékezéseiből áll, igen heves vitát váltott ki. A kritikusok rasszizmussal, illetve rasszista előítéletek erősítésével vádolták a szerzőt, különösen arra a szövegrészre hivatkozva, amelyben Turner egy fehér nő megerőszakolásáról fantáziál. Az ilyen cselekmények, vagy azok vélelme volt ugyanis a színes bőrű rabszolgák meglincselésének igazolására szolgáló leggyakoribb érv a déli államokban. Mások viszont azt emelték ki, hogy a mű minden hibája ellenére Turner figurája rokonszenves, erős és hősies. Styron műve végül 1968-ban Pulitzer-díjat kapott és meghozta a szerzőnek a világhírt. Későbbi munkái közül kiemelendő az 1979-ben megjelent Sophie választása, amely szintén nagy sikert aratott. Talán még nagyobb siker lett a lengyel, hangsúlyosan nem zsidó holocaust-áldozat Sophie történetének 1982-ben bemutatott filmváltozata, amelyet öt Oscar-díjra jelöltek. A legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat a Sophie-t alakító Meryl Streep nyerte el. Styron gyakran szenvedett a depresszió különböző formáitól, amiről az 1990-ben megjelent, Látható sötétség című művében vall a kritikusok szerint megdöbbentően őszintén.

Személyében a huszadik század amerikai irodalmának egyik legnagyobb alakját gyászolja a világ. (MTI)