Elhagyatva

# Katie (Katie Holmes) nehéz, zaklatott időszakot él át. Egyetemi záróvizsgák és egy kőkemény munkahelyi felvételi procedúra előtt áll, s a legalkalmatlanabb pillanatban még egy rendőrségi nyomozó (Benjamin Bratt) is beállít hozzá, hogy egykori szerelméről, a két éve nyomtalanul eltűnt Embryről faggassa, akinek emléke máig kísérti.

Az író-rendező Stephen Gaghanra főszereplőjéhez hasonlóan hatalmas nyomás nehezedett. A Trafficnak köszönhetően éppen belépett a siker kapuján, és ekkor élete egyik legmeghatározóbb döntését kellett meghoznia: Mi legyen a következő lépés? Az eddig csupán forgatókönyveket író Gaghan úgy döntött, következő munkája egy lélektani krimi lesz, és mire feleszmélt már első rendezői instrukcióit adta színészeinek. Emberünk jól tudta, hogy egy nem mindennapi filmet várnak tőle, ugyanakkor a közönség hagyományos igényeit is ki kell elégítenie, hogy vállalkozása valószínűsíthetően anyagilag is kifizetődő legyen.

Az az első perctől világossá válik, hogy az Elhagyatva több akar lenni, mint egy hétköznapi krimi. Mondanivalóval és komoly jellemábrázolással próbál a középszerűségből kitörni, miközben a rejtélyek rajongóinak is próbál nem csalódást okozni, igaz, őket érezhetően másodlagosan kezelve. A diákok bizonytalansággal és elvárásokkal teli életének bemutatása alapjaiban jól sikerült, csak ez önmagában kevés, hogy elvigye a hátán a filmet. Gaghan mégis rengeteget elszöszmötöl ezzel ahelyett, hogy a feszültségkeltéssel foglalkozna, sőt, dolgát olyannyira komolyan veszi, hogy annyi jellemábrázolást szolgáló jelenetet tesz bele filmjébe, amiknek valószínűleg a fele is elég lett volna. És az már csak a hab a tortán, hogy ezek jelentős részét művészieskedő képekkel is igyekszik megtámogatni.

Más választásunk nem lévén, szép lassan kezdjük megszokni, hogy a beharangozással ellentétben nem krimit látunk. Gaghan inkább egy emberi dráma titkát tárja elénk, és annak mozaikként való összerakosgatásával akar filmjéből thrillert csinálni. A műfaji egyensúlyozással még többé-kevésbé elboldogul, ám abba, hogy valami különlegeset alkosson sajnos belebukik. A cselekmény folyamán egyre kevésbé tudja palástolni, hogy irománya nagyon is hagyományos alapokra építkezik, a tini-horrorokat idéző lezáratlan és bosszantó befejezéssel pedig végképp lelepleződik. Azt nem mondhatjuk, hogy a zárás drámailag nem megalapozott, sőt túlzottan is az, épp ezért kitalálható a történet megoldása.

Az Elhagyatvát nehéz bárkinek is ajánlani. Az a fajta film, ami inkább egy komoly elvárások nélküli tévézésre alkalmas, mint egy jó mozizásra. Pedig megvannak a maga erényei, amiknek köszönhetően el lehet lenni vele: Ilyen például a színészekre rendkívül odafigyelő rendezés, és az idővel ugyan félrecsúszó, de szándékában végig meglévő drámai igényesség, ami átélhető történetté teszi a főszereplő tragédiáját. Ha Gaghan legközelebb a feszültséggel és a fordulatokkal is ennyit foglalkozik, akkor egész biztosan nem éri szó a ház elejét. (mozinet)

Elhagyatva (Abandon), színes, amerikai film, 99 perc, Rendezte: Stephen Gaghan, Szereplők: Benjamin Bratt, Katie Holmes, Fred Ward, Melanie Lynskey, Tony Goldwyn