Egy írói pálya kacskaringói

Ardamica Ferenc a frissen kapott díjjalSzekeres Éva felvételeLehet kételkedni, de tény, volt ilyen esemény, mégpedig idén december 15-én Zólyom városában, a Jozef Gregor Tajovský Színházban, ahol is első ízben osztották ki Besztercebánya Megye Díjait és a Megyei Elnök Díjait. A megye történetében az első díjazott – az ábécérendnek (is) köszönhetően – az az Ardamica Ferenc, akit évtizedekre mellékvágányra próbáltak állítani, akinek alkotói pályáját igen szerették volna félbe törni az emberarcú szocializmust követő husáki normalizáció eminens káderei, a gőzhengerként nyomuló és ítélkező, minden haladó eszmét elnyomni kész, a knédlikommunizmus áporodott gőzeiben cenzori erényeiket gyakorta megvillantó pártapparatcsikok.

Isteni szerencse, Ardamicát nem olyan fából faragták, hogy feladja – vagy hogy esetleg megadja magát. Volt raktári dolgozó, bérelszámoló, féreg- és patkányirtó, de nem lehetett író abban az elmúlt rendszerben, pedig A rokon cseléd című első novelláskötetével 1970-ben egyértelműen bizonyította írói tehetségét és felkészültségét. Nem adta fel, határon átcsempészett, a salgótarjáni Palócföldben megjelentetett kéziratait nem tudták lefoglalni, nem tudták írói vénáját elmetszeni, alkotókedvét elvenni. Ardamica Ferenc író pályáját nem tudta megtörni a politika. Az pedig külön elégtétel lehet számára, hogy alkotói, fordítói, publicisztikai munkásságáért – alig néhány héttel 64. születésnapja után – Besztercebánya Megye Díjával tüntették ki. Ha jól tudom, egyetlen magyar nemzetiségűként.

A Jozef Gregor Tajovský Színházban megrendezett díjátadó ünnepség szervezését és lebonyolítását minden rendezvényszervező számára mintaértékű példaként ajánlhatom. Pontos, pergő, emberközpontú, igazán jól megrendezett ünnepség részesei lehettek a jelenlévők. Maga a díj egy bronzplakettből és pénzjutalomból áll. S hogy mit vesz rajta Ardamica Ferenc? Humora akkor sem hagyta el, amikor – közvetlenül a díjátadás utáni pillanatokban – erről kérdeztem.

„Azt hiszem először is papucsot fogok venni, mert a régit szétrágta a kutyám. Aztán pedig kifizetem a nyár óta meglévő kis adósságomat, ugyanis vettem egy virtuális tavat. Az ez évi elszámoláskor ugyanis minimum annyi köbméter elfogyasztott vizet számláztak ki nekem, amiből már egy kisebbfajta halastavat is lehetne létesíteni. Nyugdíjból élünk, jól jön egy kis segítség, ebből a szempontból nézve sem rossz egy díj. Itt a karácsony, kicsit fényesebb lesz az idén. A papucson meg a tavon kívül szinte biztos, hogy jó néhány könyvet is megveszek, az írás éltet, az olvasás pihentet. Félretéve a tréfát: felemelő, megható érzés volt átvenni a díjat, családom és barátaim körében, a megye többi kiválóságával együtt. Azt hiszem, jó társaságba keveredtem, nincs miért szégyenkezni. Színészek, zenészek, orvosok, a régióért egész életükben sokat tevő emberek kapták a díjat, jó érzés tudni, hogy engem is ilyen embernek tartanak. Én rettentően babonás vagyok, de most valahogy jól jött össze minden, csütörtökön volt a díjátadás, az nekem jó napom, feleségem indulás előtt fenékbe billentett, háromszor megpökött, csak a szomszédasszony jött szembe üres vödörrel, de ez kiküszöbölhető apróság volt. Nem indultunk el déli harangszó előtt, volt cigim és volt egy kis apró is a zsebemben. A díjat pedig ezek után a vitrinben fogjuk tartani, az aszszonynak minden héten egyszer le kell róla törölni a port” – mondta Ardamica Ferenc.

Az író szerint kész az életmű, habár – mint elmondta – ötlete volna még sok, csak egészségi állapota nem engedi, hogy ugyanolyan tempóval és lelkesedéssel folytassa az írást, mint korábban. Ardamica Ferenc írói munkásságát az olvasók az eddig elfogyott könyvek alapján ugyancsak jónak értékelik. Szakmai elismerésekben is volt már része a rendszerváltás utáni időkben. 1998-ban a Szlovákiai Magyar ĺrók Társaságának nívódíját kapta meg a Kalandor születik című regényéért, ugyanebben az évben Losonc Város Díját is átvehette, majd 2001-ben Losonc Város Polgármesterének Díját is megkapta. A már említett vitrinben tehát nem fog egyedül árválkodni a most kapott bronzplasztika, bőven lesz mit hetente leporolni. Az új papucs is megvan már, így aztán megint lesz mivel játszania a házi kedvenc kutyusnak, és mire az olvasók e sorokat olvassák, talán a virtuális tó részleteit is letudta már Ardamica Ferenc.