Cseh és szlovák szerzők művei magyarul

A könyvfesztivál előestéjén, április 17-én a budapesti Cseh Centrum Cseh est rendezvényén két magyar nyelvű cseh kötetét prezentálja a Kalligram.

Petr Pithart esszéi és tanulmányai Nyolcvankilenc után – Kik vagyunk? címmel láttak napvilágot a kiadó műhelyében, Németh István és Varga György tolmácsolásában. A kötet Petr Pithartnak elsősorban és főleg azokból az írásaiból válogat, melyeket szerzőjük – mint ő maga írja – politikusi szünideje alatt, vagyis 1992 júliusa, cseh miniszterelnöki megbízatásának lejárta és 1996 ősze, a Cseh Parlament Szenátusának elnökévé való megválasztása között vetett papírra. A köztes időszakban, a közügyektől kissé távolabb, módja volt rá, hogy a politika mindennapjain túlmutató témákhoz is nyúljon, s azokról esszékben, előadásokban, tanulmánygyűjtemények társszerzőjeként vagy akár újságcikkekben véleményt nyilvánítson, s megfogalmazza álláspontját a cseh azonosságtudat kérdése körül főleg a cseh–szlovák államszövetség felbomlása után lezajlott vitákban. Ezek a viták, mint mondja, paradox módon külföldön nagyobb érdeklődést váltottak ki, mint magában Csehországban. ĺrásaiban választ keres arra is, hogy mennyiben lett más a politikai rendszer megváltozásával a cseh társadalom, a cseh ember, aki hirtelen a demokrácia mélyvizében találta magát.

Jaroslav Durych Isten szivárványa című kisregényét Körtvélyessy Klára ültette át magyarra.

Jaroslav Durych (1886–1962) először papnak készült, majd orvosi tanulmányai befejeztével katonaorvos lett. A két világháború közötti írói munkásságára az első csehszlovák köztársasággal való ideológiai szembenállás nyomta rá bélyegét. Történelmi prózájára a cseh középkori és barokk irodalom hatott. Gondolatvilágát a keresztény egzisztencionalizmus határozta meg.

Az Isten szivárványa című kisregényét az ötvenes években írta, de a könyv csak 1969-ben jelenhetett meg. Cselekménye a szudéta-vidéken, a második világháborút követő kitelepítések után játszódik. Ez akár meg is határozhatná a kisregény légkörét, de Durych írói tehetsége, emberi habitusa, melyben az önirónia, a humor, az abszurditásra való fogékonyság, az érzelmi gazdagság, a varázslatos fantázia egyként jelen van, sokszínű, erős érzelmi töltéssel, feszültséggel teli, de az emberi gyarlóságot és komikumot sem nélkülöző történetté dolgozza fel a tragikus témát.

A szlovák szerzők műveinek bemutatóját április 18-án a Szlovák Intézetben tartja a Kalligram Kiadó.

Miroslav Kusý cikkeit, tanulmányait A magyarkérdés Szlovákiában címmel jelentette meg a Kalligram Görözdi Judit, G. Kováts László, Kövesdi Károly és Simon Attila fordításában. A jeles szlovák politológus írásaiból immár második alkalommal válogat a magyar olvasók számára a kiadó. A Szlovák vagyok, szlovák leszek című kötet után (1993) ez alkalommal a neves közéleti személyiségnek olyan cikkei, tanulmányai, esszéi kerültek egy kötetbe, amelyek a Szlovákiában élő magyar kisebbség gondjaival foglalkoznak. A szlovákiai magyarság kapcsán felmerülő valódi és álproblémák újra és újra szenvedélyes vitákat provokálnak, heves érzelmeket s olykor veszedelmes indulatokat váltanak ki, miközben nemzedékről nemzedékre öröklődő féligazságok, előítéletek és mítoszok akadályozzák a tisztánlátást, a kölcsönös megértést. Mindezek ellenében Miroslav Kusý a tárgyilagos elemzés, a józan számvetés és a nyílt párbeszéd mellett tör lándzsát, hajthatatlanul ragaszkodva a tényekhez és az európai humanizmus eszmei örökségéhez. Elgondolkodtató és lefegyverzően őszinte könyve fontos hozzájárulás lehet azon magyarok és szlovákok dialógusához, akiknek a két nemzet közös sorsa egy pillanatig sem közömbös.

A másnapos ország címmel Peter Zajac irodalomtudós, politológus tanulmányainak és esszéinek magyarul először megjelenő válogatását adja közre a Kalligram. „Olyan ez a térség, mint Pandora szelencéje – írja magyarul megjelent kötete kapcsán a szerző –, kinyílik, és ahány probléma kirepül belőle, mind megoldatlan és lezáratlan marad... Együtt élünk ebben a térségben, ugyanazoknak az égető gondoknak a lángnyelvei nyaldosnak bennünket, megpróbálunk kijutni közülük, vagy a sebeinket nyalogatjuk ki-ki a maga vackán...” A kötet válogatás a szerzőnek korábban ugyancsak a Kalligram Kiadónál megjelent könyve, a Sen o krajine (1996) című tanulmányaiból, valamint a Domino fórum, a Mosty és az OS hetilapokban, illetve folyóiratban publikált írásokból. Valamennyi a közös közép-európai gondokról szól, hol az irodalomtudós, hol a közéleti ember, hol a gondolkodó szemszögéből. S valamennyi kísérletet tesz arra, hogy feltárja a problémákat, azokat, amelyek legtöbbször váratlanul merültek fel, és brutálisan lesújtottak az érintettekre. Peter Zajac írásait F. Kováts Piroska fordította.

Pavel Vilikovský Az utolsó pompeji ló című regényét Hizsnyai Tóth Ildikó fordításában jelentette meg a kiadó. Az írónak a fordulatos huszadik századi történelmen edződött‚ nemzeti sztereotípiákat és mítoszokat romboló (ön)iróniája minden újabb könyve megjelenésekor vitákat kavar a szlovák irodalmi életben. 1989-ig csupán két könyve jelenhetett meg‚ de ma már itthon és külföldön egyaránt a legjelentősebb közép-európai írók között tartják számon‚ és prózáját leggyakrabban Gombrowicz‚ Kundera és Esterházy Péter műveivel hozzák kapcsolatba. Magyarul eddig Az élet örökzöld hátaslova című regénye jelent meg, ugyancsak a Kalligram Kiadónál (1999). Legújabb regényének története még a szocializmus ideje alatt játszódik, s egy Londonba sodródott szlovák ifjú hányattatásait meséli el.

Dušan Šimko, a kassai születésű, Svájcban élő szlovák szerző közép-európai témát dolgoz fel európai színvonalon az Esterházy lakája című regényében, amely a 18. századi Magyarországon játszódik Mária Terézia uralkodása idején, amikor lassan teret hódítanak a felvilágosodás eszméi, még ha olykor felemás, pittoreszk formában is. A cselekmény középpontjában a fiatal zsidó, Abeles Izsák áll, akinek felemelkedése a kor nagy társadalmi változásait szimbolizálja: származása ellenére csodával határos módon Esterházy Miklós herceg lakája, segédírnoka, majd a hercegi opera intendánsa lesz. Az olvasó fokozatosan válik részesévé az Eszterházán és Bécsben zajló szerteágazó eseményeknek, Ferenc császár halálától és Mária Terézia nevezetes eszterházi látogatásától az opera leégéséig és újjáépítéséig. Hiteles korrajz jeleníti meg „fényes Miklós” udvarának mindennapjait, a zseniális zeneszerző, Joseph Haydn tevékenységét, a cseh és német muzsikusok, az olasz énekesek, az osztrák-olasz jószágkormányzó, a magyar írnok, a szlovák, horvát, szerb huszárok és lakájok, a görög kereskedők, a vándorcigányok, és a kismartoni zsidó hitközség életét. A lebilincselő regényt F. Kováts Piroska magyarította.

Nem csupán könyveivel, szerzőivel is jelen lesz a Kalligram Kiadó a IX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Április 19-én a Visegrádi könyvesek című rendezvényen lengyel, cseh és magyarországi kiadók és írók társaságában Miroslav Kusý, Dušan Šimko, Pavel Vilikovský és Peter Zajac is bemutatkozik a Budapesti Kongresszusi Központ Bartók II. termében. (k)