Az utóbbi időben a legtöbbször Eduard Beneš 1945 utáni dekrétumait szokták emlegetni, mely a német és a magyar kisebbség jogfosztását, majd kiebrudalását foglalta törvénybe.
Beneš és a magyarok
Az utóbbi időben a legtöbbször Eduard Beneš 1945 utáni dekrétumait szokták emlegetni, mely a német és a magyar kisebbség jogfosztását, majd kiebrudalását foglalta törvénybe. Nem kevésbé lehet azonban érdektelen a hírhedt cseh politikus és államférfi párizsi szereplése sem, a trianoni béke, tehát egy történelmi gyalázat szentesítése idején. Erről szól Popély Gyula tanulmánya a folyóirat legújabb számában. Beneš egyértelműen ellenezte, hogy a prágai kormány kapcsolatot keressen Budapesttel vagy Béccsel. „A békekötés miatt pedig otthon ne aggodalmaskodjanak, mivel a legyőzöttekkel senki sem fog tárgyalni a békefeltételekről” – ez az egyik üzenete Párizsból Prágába.
A folyóirat szépirodalmi anyagai között Varga Imre verseit, Kmeczkó Mihály elbeszélését és Öllős Edit, valamint Dušan Mitana naplójegyzetét, illetve novelláját olvashatjuk. Köszönti a lap a jubilánsokat, Jakab István nyelvészt és Szőke József írót, bibliográfust. Zalán Tibor könyvismertetésében Zalaba Zsuzsa Hét lakat alatt című mesekötetéről írt, Lanstyák István pedig a fordítástudomány szakközi kapcsolataiba avat be bennünket. Kelemen Patrícia (Kanadából) egy rendhagyó útinaplóban ismertet meg az ország történelmével, érdekességeivel.
A Margó című publicisztikai rovatban Németh István Csontváry Kosztka Tivadar munkásságával foglalkozik. A folyóiratot Gály Kati rajzai illusztrálják. (dz)
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.