Az újfajta katasztrófafilm

hollywoodi premierje a Holnapután (The Day After Tomorrow) lesz A függetlenség napját rendező Roland Emmerichtől, és bár ez is, az is katasztrófamozi, Emmerich szerint a két produkciót nem érdemes és szabad összehasonlítgatni.

Továbbá azt sem szabad hinni, hogy a Holnapután A függetlenség napja folytatása volna, már csak azért sem, mert sokakkal együtt Emmerich is úgy véli, hogy a 2001. szeptember 11-i tragédia után nem szabad felrobbanó épületeket mutogatni, amivel A függetlenség napja arra a híres jelenetére céloz, amikor a levegőbe repül a Fehér Ház.

Egyvalamiben azért tagadhatatlan a hasonlóság: mindkét produkció valóságos speciáliseffektus-orgia, csak épp a trükkök egészen más sztorit szolgálnak: „Míg A függetlenség napjában a földönkívüliek voltak az ellenség, addig a Holnaputánban mi magunk. A film rémlátomás arról, hogy mi fog történni, ha folytatódik a globális felmelegedés, és a világ vezetői mindezt ölbe tett kézzel nézik” – mondja Emmerich.

A téma tehát a globális felmelegedés annak minden elképzelhető csapásával együtt: a filmben földrengések dúlnak és árvizek pusztítanak, Los Angelest tornádók tépázzák, Újdelhit hóvihar temeti maga alá, Tokió egéből grépfrút nagyságú jégdarabok hullnak, New Yorkban pedig beköszönt a jégkorszak. Ahogy azonban a filmkészítés nagykönyvében meg van írva, van egy hős, aki megpróbálja megmenteni a világot a végtől: Jack Hall klimatológus (Dennis Quaid), aki egyben azért is küzd, hogy kihozza valahogy fiát (Jake Gyllenhaal) a jégbörtönné lett New Yorkból.

A Holnaputánt május 28-án mutatják be Amerikában. (cm)