Állami kézben a magyar könyvpiac

Kedden robbant a hír, hogy a legnagyobb magyar könyves vállalat, a Libri csoport pártállami kézbe került. A közpénzzel kitömött Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány, a kormány szellemi holdudvarának elitképző intézménye vásárolta fel a Libri részvényeit. Ezzel a NER a könyvkereskedelmi és -kiadói piac 98,41 százalékos tulajdonosává vált.

A bejelentés olyan váratlanul érte a szakmát, hogy a Libri csoport kiadóinál dolgozók sem sejtettek semmit. Vasárnap még vidáman csevegtek az olvasókkal a Vörösmarty téren, örültek a nagy érdeklődés mellett zajló dedikációknak. A Jelenkor „istállójába” tartozó izlandi író, Jón Kalman Stefánsson asztala előtt például órákon át kígyózott a sor, pedig ő aztán tényleg nem egy lektűrszerző. Olyan megható volt ez a rajongás, hogy még én is büszke voltam a kiadóra, örültem, hogy a Menny és pokol-trilógia megjelent magyarul. Mostantól majd mások döntik el, mit fordítanak le a világirodalomból, és mi az, amit kártékonynak tartanak a magyar lélek számára.

„A Librinek minden piaci igényt ki kell szolgálnia, tehát, ha valaki bemegy könyvet vásárolni, a keresett könyvet megtalálhatja.” Ezzel igyekezett megnyugtatni a kedélyeket Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója. Kijelentette, hogy semmi sem változik, de naivság lenne elhinni ezt, főleg az eddigiek tükrében – az egyetemek, a regionális sajtó, a filmipar államosítása után. Már az időítés is sokat sejtet. „Ahogyan azt kell, a könyvhét után hozták nyilvánosságra a felvásárlást. Hogy azért a könyvheti bevétel még meglegyen” – mondta Péterfy-Novák Éva, aki nem jelenteti meg tovább a könyveit a Librinél. Ő az első távozó szerző, de mások is fontolgatják ezt a lépést.

A NER az állami feladatnak számító tehetséggondozást sajátos módon értelmezi – évek óta verbuválják (pénzzel magukhoz csalogatják) és képezik a lojális írókat. A többi művészeti ágban is ugyanez zajlik. Aki elfogadja a pénzt, nem igazán takarózhat azzal, hogy őt hidegen hagyja a politika, csupán alkotni akar. A hovatartozás, például bizonyos szervezetekben való tagság ma már politikai állásfoglalásnak számít.

Tompa Andrea író fogalmazta meg a legfrappánsabban a kedden kialakult helyzetet: „Ideális esetben nem kéne tudnunk, hogy kik egy kiadó tulajdonosai. Mi nem élünk ideális országban.”

A Libri kiadóinál sok kormány-kritikus szerző művei jelennek meg, legismertebb közülük talán Bödőcs Tibor, aki tavaly a Libri irodalmi közönségdíját is elnyerte. Ezt a komoly pénzjutalommal járó díjat idén már nem osztották ki, pénzügyi nehézségekre hivatkozva, amit áprilisban még mindenki el is hitt. Bödőcs a nagy bejelentést követően az alábbi kérdéseket tette fel a Facebookon: „Megírhatjuk végre Böjte Csaba testvérrel a Káma-szútra, ahogy mi látjuk című művet? Kiadhatják a Németh Szilárd gondolatait 9458 oldalon? Publikálhatóvá válik a 77 szankciócsúfoló, ősi, szittya népdal és brüsszelűző, türk csujogató? Elemezhetjük Goebbels prózáját az MTVA híradójának fényében? Megszülethetnek a tanulmányok Petőfi haláláról, akit NATO-katonák lőttek le Bahmutnál, mint tudjuk? Megjelenhet a filmtörténet A Lumiére testvérektől az Elkúrtukig címmel? Ez lesz? Vagy csak húszezressel kell tömni az új tulajdonosok száját, miközben a jó Kirill pátriárka Kalasnyikovot szentel a Nyugati téren? Megmondhatnák, mert nem jó kétségek közt alkotni.”

A magyar humort nem kell félteni, íme a Libri-sikerlista 2024-ből, ismeretlen szerzőtől:

1. Kék óriáspla-kát lapozgató

2. Lev Tolsztoj: Különleges katonai hadművelet és béke (új fordítás)

3. Orbán Ráhel: Bogyó és Babóca betévedt a bababoltomba (mesekönyv)

4. Németh Szilárd: Diétázzanak a b#zik (szakácskönyv)

5. Várkonyi Andrea: Bátorak a bútorok (lakberendezési album)

6. Rogán Antal: Mindig feltalálom magam! (tippek túléléshez)

7. Kipcsak, ki beszél! (nyelvkönyv)

8. Add nekem a cégecskédet! (üzleti mesekönyv)

9. Noé jachtja (bibliai történetek mai köntösben)

10. Bayer Zsolt: Vérszomjas tanárok, őrjöngő diákok (horrorkrimi).

Viccet félretéve, egyáltalán nem mindegy, mely könyvekhez fér majd hozzá a Libri könyvesboltjaiba betérő olvasó, és melyekhez nem. Kíváncsian várjuk, milyen új szerzők bukkannak fel náluk, és kiknek mondják azt, hogy fel is út, le is út, ha nem tetszik a rendszer.

A Magyar Írószövetség sietett kifejezni szimpátiáját, úgy vélik, az MCC többségi tulajdonossá válása hozzájárulhat a kiegyensúlyozottabb piaci működéshez. „Az Írószövetség vezetése reméli, hogy a Libri a jövőben a független irodalmi könyvkiadók minőségi kínálatának terjesztésére nagyobb hangsúlyt fog helyezni annál, mint amit az elmúlt évtizedekben megtapasztalhattunk” – írja a szervezet, amelynek egyik elnökségi tagja L. Simon László, a választmányban pedig olyanok ülnek, mint Orbán János Dénes, Demeter Szilárd, vagy Döbrentei Kornél, akinek antiszemita beszéde miatt 2004-ben több mint százan kiléptek a szervezetből, például Nádas Péter, Szabó Magda, Konrád György, Esterházy Péter és Parti Nagy Lajos.