Ahol fontosnak tartják a sokrétűséget

TALLÓSI BÉLA

Stanislav Stankoci, az egyetem rektora elmondta, hogy a kiállítás oktatási intézményük állapotát mutatja be. „Ötéves számadást ad arról, hol tartunk, mivel foglalkozunk, egyben pedig jelzi, milyen irányba mozdulunk el a jövőben.” Kifejtette, nem saját maguk készítették elő és rendezték a tárlatot. Ezt a feladatot a nemzeti galéria három kurátorának engedték át, hogy külsősök mutassák meg a nagyközönségnek azt, ami leginkább kifejezi az egyetem jelenlegi arculatát. Ám mivel a pozsonyi Képzőművészeti Egyetem idehaza a legrégibb a maga nemében, a jelene mellett valamilyen formában szerették volna bemutatni az eltelt hatvanöt évet is. Ezért a Fontos a sokrétűség című kiállítást két részre osztották. Az első rész a Képzőművészeti Egyetem – 2014-es modell címet kapta. Ez egy formatervezett háromdimenziós időtérkép, amely – évekre lebontva – statisztikai adatokkal mutatja be az iskola fejlődését a megalakulás évétől egészen napjainkig. A látogató e térképet „bebarangolva” áttekintést kap arról, hogy a pozsonyi művészeti oktatási intézmény miként tartotta a lépést a művészeti fejlődéssel. De a térkép eligazít azzal kapcsolatban is, hogy az egyetem milyen tanszékekkel és műhelyekkel bővült az idők során, amivel az új művészeti igényekhez, irányokhoz alkalmazkodott és a műszaki fejlődés hozta új médiákra reagált. Mi több, az érdeklődő végigböngészheti az intézményben végzett művészek névsorát is, évfolyamok és tanszékek szerint kimutatva. Természetesen az oktatókról is számot ad a kiállításnak ez az eleme. Aki például kíváncsi arra, hogy hazai magyar képzőművészeink közül azok, akik itt tanultak, melyik évben, milyen tanszéken végeztek, a térképen kis keresgéléssel megtalálja az információt.

A kiállítás másik része – melynek címe Én, a hallgató – a diákok munkáiból válogat, és mintát mutat abból, ami az egyetemen jelenleg történik.

Az Én, a hallgató cím azt az állapotot fejezi ki, amelyben az egyetemista létezik. Ezt, vagyis a tanulás állapotát az oktatókkal és az egyetemi társakkal való konfrontálódás befolyásolja, s az eredetiség keresése és a kísérletezés jellemzi.

A kurátorok a művészeti anyag összeállításakor arra törekedtek, hogy a tárlat ezt, az egyetem profilját is megrajzoló hallgatói állapotot, egyben pedig azt a sokrétűséget tükrözze, amit az intézmény oktatói fontosnak tartanak a formálódó képzőművészek nemzedékeinek a képzésében.

Az egyetem felépítését, az egyes tanszékek és műhelyek arculatát és munkáját tükrözve az Esterházy-palotában kiállított műtárgykollekcióban megtalálhatók alkalmazott és autonóm művészeti alkotások, műépítészeti és restaurátori munkák egyaránt. A műtárgyakból megállapítható, hogy valóban sokrétű irányultság és nyitás jellemzi a hallgatók érdeklődését. Friss, ötletes, progresszív anyag látható a tárlaton. Olyan leleményesen kivitelezett, merész, kísérletező munkák, amelyeken érződik, hogy kreatív, szabad szellem hozta létre őket, s alkotóikra még nem voltak hatással kommersz igények és elvárások. Szabadon mernek ötvözni műfajokat, nem vonakodnak átértelmezni régi felfogásokat, megpróbálnak felszámolni beidegződéseket – akár morális, akár esztétikai vonalon. Merik kifejezni szociális érzékenységüket és éreztetni kritikai hangjukat.

A Fontos a sokrétűség című kiállítás június elsejéig látható.