A túlírás művészete

Maga a túlirat mint irodalmi műfajkísérlet igen izgalmas, a posztmodern elméleten alapuló próbálkozás. Legutóbb a zEtna webmagazin próbálta népszerűsíteni, fiatal, kortárs költőket biztatva úgynevezett nagyversek, szövegek újragondolására. Jól tájékozott, bátor költőnek kifejezetten ajánlott módszer a túlírás, akár forrásként, akár elrugaszkodásként is működhet. Más kérdés, hogy teljesen ráállni erre a játékra és semmi mást nem írni mennyire járható poétikai út. De a tehetséget, a képességet, a nagyvonalúságot, a bátorságot le lehet vele mérni egy-egy alkotónál, aki ebbe a belefog. A délvidéki költő, Tóbiás Krisztián bátor, nagyvonalú, tehetséges. Túliratok című kötetében mégis kissé hullámzó a színvonal. Igaz, a magasban kezdi.

Nem mindennapi merészségnek (szimpatikus pimaszságnak?) mondanám Károli Gáspár Mi Atyánk imádságának túliratát. Tóbiás nem cicáz a szavakkal, az imádság szövegtestét bravúrosan rakja körbe a 21. századi magyar nyelv, közélet, közgondolkodás szemetével. Mondhatnám pamfletszerű programversnek is, ha a kezdeti, hetyke kiállás egy idő után nem mosódna bele a váteszi feladat keresésbe. Amitől aztán ez a zseniális vers a végére ellaposodik. Kár érte.

A kötet három ciklusba sorolja a feldolgozandó verseket. Csokonai, Ady, Babits, József Attila, Weöres, Pilinszky, Petri, Baka, Sziveri, Turczi, Bozsik (a teljes ihletőgárda felsorolását mellőzve) csupa élvonalbeli költő, jó verseiket írta túl Tóbiás egy kötetben. Ami aztán felemásra sikeredett, mert a nagyon erősek mellett igen halvány, tényleg túlírt iratok is születtek. Az egyik legjobb a József Attila Sárga füvek című versét át- és túlgondoló poéma. Visszaadja az eredeti hangulatát, hozzáadott értéket is létrehozva. Feledhetetlen jó sora például: Hazám az eladott kabát / gallérján csillanó por az ígéret. Hasonlóképpen erős a Petri-vers is. Meg sok más. Csak az a váteszkedési vágy… Csak az ne lenne mérhető!

Tóbiás Krisztián: Túliratok. zEtna kiadó, 2012.

Értékelés: llllllmmmm