A szerelmetes énekelt vers

JUHÁSZ KATALIN

Kicsiknek és nagyoknak egyaránt énekelnek, a legeldugottabb falvakba is szívesen utaznak. Legújabb, Szerelmetes című koncertprogramjuk inkább felnőtteknek szól: szerelmes versekből állították össze. A műsor két héttel ezelőtt Dunaszerdahelyen vendégzenészekkel debütált, majd Érsekújvárban duóban adták elő. A gitáros-zeneszerző Menyhárt Józsefet először erről kérdeztük.

Új megzenésítések is készültek az új műsorhoz, vagy a régi dalokból szemezgettetek?

Is-is. Kerültek a programba rég játszott dalok, például Szabó Lőrinc Szeretlek című verse, vagy József Attilától a Gyermekké tettél. Ezeket meghagytuk az eredeti hangszerelésben, két hangra, de a dalok többségét áthangszereltük Bertók István zongoraművész segítségével, aki ma már állandó közreműködő a koncertjeinken. Igazi virtuóz, viszont nem zenéli túl a muzsikánkat, szépen alánk dolgozik. Időközben persze születtek új megzenésítések is, például József Attilától a Kedvesem betegen vagy Barak Lászlótól az Altatódal.

Nehezebb vagy könnyebb témakör szerint összeállítani egy műsort, mint szerzők szerint?

Mi ezúttal mindkét módszert alkalmaztuk, szerelmes versekből állítottunk össze szerzői blokkokat. Juhász Gyula két versével kezdődik a műsor, majd három Ady-vers következik, aztán Radnóti és József Attila szerelmes versei. Vannak szerzők a világirodalomból is, Villontól a Kettős ballada a bolond szerelemről és Shakespeare-től a Sok hűhó semmiért című darabból játszunk egy kis részlet.

Új trend az énekelt vers műfajában, hogy egyre teltebb a hangzás, több hangszert használnak a zenekarok. A Kicsi Hangra viszont a minimalista hangzás a jellemző. Ha most készítenétek egy CD-t, melyik utat követnétek?

A 2013-as karácsonyi lemezünkön már több hangszer hallható, de ez kísérlet volt, és bizony kaptunk érte hideget-meleget a régi rajongóktól, akik pont az egy gitár, két énekhang miatt szerettek meg minket. Akik viszont az újabb dolgainkat ismerték meg először, azoknak a sokhangszeres Kicsi Hang tetszik jobban. Vendégzenészekkel biztosabban mozog az ember, mert ha esetleg mellényúl, akkor a többiek kiigazítják. Kettesben minden törékenyebb. Ha most vennénk fel egy új CD-t, amelynek egyébként már nagyjából meg is van a koncepciója, akkor az egyszerűbb hangzáshoz nyúlnánk vissza, nem cicomáznánk túl a dalokat. Az énekelt versben ugyanis szerintünk a szövegnek kell dominálnia. Számomra ebből a szempontból a Kaláka a legnagyobb példakép, mert ők nagy becsben tartják, nagyon tisztelik a szöveget. Ezen a téren még van mit fejlődnöm, mert néha bizony átköltöm, összetördelem, újraszerkesztem a sorokat...

Idén tizenöt éves a Kicsi Hang. Hogyan ünnepeltek?

Mivel szinte napra pontosan tudjuk, mikor állt össze a duó, szeptember elejére tervezünk egy nagy születésnapi koncertet. Lesz miből válogatni, mert ez alatt a másfél évtized alatt hét CD-t adtunk ki, illetve nyolcat, hiszen volt köztük egy dupla gyereklemez is, A malomnak nincsen köve/Hajónapló címmel. Ez utóbbinak azóta elkészítettük a második részét is.

Előbb-utóbb minden verséneklő rátalál a gyerekdalokra, a legtöbben akkor, amikor gyerekei születnek. Nálatok is ez volt a helyzet? Mindketten kétgyermekes szülők vagytok...

A gyermekáldás nyilván befolyásolta a választásunkat. Például pontosan tudom, hogy a Fókafióka című Weöres Sándor-vers megzenésítése akkor született, amikor Jázmin lányunkat vártuk, az Altatót pedig Johanna születése „ihlette”. És ez után jelentek meg a gyereklemezeink, szóval van igazság abban, amit mondasz. Másrészt, a felnőtt műsorainkkal gyakran léptünk fel iskolákban, ahol szintén volt igény a gyerekdalokra.

Legalábbis az alsó tagozatosok körében.

Az iskolákban zenélés érdekes műfaj. Van, hogy alsó és felső tagozatosok is ülnek a teremben, azaz hattól tizennégy éves korig mindenkit le kell kötnünk. Ilyenkor „vegyesfelvágottat” játszunk, mert amit a kicsik élveznek, a nagyobbak számára unalmas lehet. A felső tagozatosok már kezdik felfedezni a popzenét, a rockzenét. A középiskolások és főleg az egyetemisták pedig már ismét remek közönség. Nyitottak, érdeklődők, élvezik, hogy élő zenét hallanak.

És mi a helyzet a felnőtt közönséggel?

A felnőtteket néha rá kell ébreszteni, hogy vers is létezik. Sokan „elfelejtettek” olvasni az évek alatt, ritkán kerül könyv a kezükbe. De az iskolából néha még visszacseng egy-két vers, és rájönnek, milyen jó ezeket ismét meghallgatni.

Manapság az internetnek köszönhetően az ember bármihez könnyen hozzáfér, viszont egyre kevesebb az élő zene az életünkben.

Arról nem is beszélve, hogy egy-egy koncert közösségi élmény is. Egészen más, mint az otthoni zenehallgatás. Talán meglepő, de a közönség, főleg a kicsik viselkedése tájegységenként is változó. A komáromi vagy a dunaszerdahelyi gyerekek és fiatalok egy kicsit el vannak kényeztetve programkínálat tekintetében, egymást érik a rendezvények. De ha például eljutunk Gömörbe, érezzük, hogy az ottaniak egyetlen gitárhangért is halásak, mert mondjuk egy éve nem hallottak élő zenét, és aztán kiderül, hogy akkor is minket hallottak.

Már ötödik éve hirdettek zenei és rajzpályázatot iskolák és óvodák részére a Facebook-oldalatokon. Ez hogyan működik?

A zenei pályázat arról szól, hogy a gyerekeknek vagy tanáraiknak ki kell választaniuk egy tetszőleges dalt a Kicsi Hang repertoárjából, amelyet az iskola, illetve óvoda kórusa vagy néhány jó hangú énekese elénekel. Az erről készült videófelvételt elküldik nekünk, felkerül az internetre, és a közönség szavazással dönti el, hogy ki a nyertes. A rajzpályázat témájául minden évben megadunk néhány verset, ezek közül választhatnak a gyerekek. A rajz szkennelt változát elküldik, ezt szintén közzétesszük a Facebook-oldalunkon, és szintén a közönség dönt a díjazottakról. Mindkét pályázat első díja egy Kicsi Hang-koncert a győztes iskolájában. A verseny április 15-ig tart.

Mi lesz a legközelebbi nagy esemény a Kicsi Hang életében?

Egy jótékonysági koncert március 20-án délután. A somorjai kultúrházban lépünk fel, a teljes bevételt egy leukémiás kislány gyógykezelésére, illetve a felépüléséhez szükséges steril környezet megteremtésének költségeire fordítják.