A mai lányok már egészen másképp állnak a családalapításhoz

Dr. Filla Ferenc szülész-nőgyógyász szerint a későbbre halasztott gyermekszülést többféle okból tartják ideálisnak a hölgyek. – Legdöntőbb az anyagi háttér megteremtése. A második-harmadik helyen az áll, hogy ebben az életkorban már érzelmileg megalapozottabb kapcsolatokat tud kiépíteni a leendő anya, illetve van ideje tanulásra, szakmaszerzésre, és kiélhetők a vágyak, az ambíciók is. Az éppen csak felnőtt lányokban mindez természetesen még nem fogalmazódik meg ennyire markánsan, de a társadalomban él a jelenség. Mivel nekem is hasonló korú nagylányom van, személyes tapasztalatom, hogy a fiatal korosztály hozzáállását nagyon is befolyásolja a családok anyagi helyzete. S nincs meg az a valamikori biztonságérzet sem, hogy az állam majd alanyi jogon segíti a fiatal házaspárokat. Úgy látom, hogy az első dilemma a középiskola elvégzése után jelentkezik: tanuljak tovább, vagy menjek férjhez és szüljek? Vagy a főiskola előtt, illetve alatt próbáljak meg pénzt keresni? Rengeteg olyan fiatal nőt ismerek, akik munka mellett végzik az egyetemet. Az iskolázott lányok közül nagyon sokan döntenek úgy, hogy gyermekvállalás előtt néhány évre kiutaznak külföldre. Ebben benne van a kalandvágy, a nyelvtanulás vágya, a jó kereseti lehetőség, de a férjhez menés lehetősége is. És ez egy nőgyógyász szemszögéből nézve nagyon is komoly problémákat vet fel. Pontos adatot nem tudok mondani, de az utóbbi tíz évben a külföldön férjhez ment fiatal nőkkel legalább tízezer potenciális anyát veszítettünk. Plusz esetleg még két gyermeket, ami már harmincezer embert jelent. Elgondolkodtató, hogy vajon a nyugati országokban miért inkább a női, mint a férfi munkaerőre van kereslet. Szerintem nem is annyira a kelet-európai női munkaerőre van szükségük, hanem az anyaméhre. És nagyon jól gondolkodnak. Kimegy egy tizenkilenc éves, jó fizikumú, egészséges lány, s az ottani társadalomnak ad egy-két gyereket és egy édesanyát. Ami ráadásul genetikai szinten vérfrissítéssel is jár az adott ország elöregedett populációja számára. A másik dolog, hogy amelyik fiatal lány viszont két-három éves külföldi tartózkodás után hazajön, már sok mindent tud az életről, beleértve a párkapcsolatokat is. És keményen tiszteli a pénzt is, a munkát is, a férfit is, de önmagát is. Ha megnézzük, hogy melyik csoportnál tolódik el a gyermekszülés ideje, azt látjuk, hogy az alacsonyabb végzettségű, tapasztalatlanabb lányok vállalnak hamarabb gyermeket, ők igyekeznek mihamarabb férjhez menni. Ez a trend egyébként nem sokat változott az elmúlt ötven év alatt. Jómagam egyáltalán nem helyeslem a húsz-huszonkét éves nők szülését. Mert biológiailag ugyan érett lehet az illető, de azt a gyermeket nem csak nemzeni kell, hanem ki is kell hordani, fel is kell nevelni. Tudjuk, hogy a magzat már az anyaméhben reagál a külső ingerekre, tehát egyáltalán nem mindegy, hogy a jövendő anya milyen környezetben tölti azt a kilenc hónapot. Nyugodt családi légkörben, ahol van egy férj, viszonylag kielégítő anyagi háttér, lakás, munkahely, vagy esetleg fél fizetésből tengődve, albérletben. Az első szülések felső határa valahol a harmincöt-negyvenedik életév környékén húzódik. Ez mindenkinél egyéni, de a negyvenéves kor felett vállalt terhességeknek alapvetően kétféle veszélyük van. Egyrészt ilyenkor jóval gyakoribb a vetélés-koraszülés, másrészt a fejlődési rendellenességek, a genetikai eltérések, mint amilyen például a Down-kór is. Ezek jó része szűrhető genetikai vizsgálattal, de előre nem, csak a már megfogant terhesség 3–4. hónapjában. Nagyobb tehát a kockázat, de számos asszony szült negyven év felett is egészséges gyermeket. (-csep-)