A Magyar Filmdíjat is begyűjtötte Borbély Alexandra

Budapest. Nem született meg-lepetés a Magyar Filmdíjak vasárnapi átadásán: a Testről és lélekről nyerte el a legjobb játékfilmnek járó elismerést, Enyedi Ildikónak ítélték a legjobb forgatókönyvért és rendezésért járó díjat, a filmben nyújtott alakításáért Borbély Alexandrát a legjobb női főszereplőként, Tenki Rékát a legjobb női mellék-szereplőként hirdették ki.

Enyedi Ildikó különleges hangulatú szerelmes filmje tulajdonképpen hozta a papírformát: miután tavaly elnyerte a Berlinale nagydíját, majd az idegen nyelvű filmek között beválogatták az Oscar-esélyes alkotások ötös keretébe, borítékolni lehetett, hogy a magyar filmes elismerések legfontosabb kategóriáiban sem lesz ellenfele. Hasonlóan biztos volt Borbély Alexandra győzelme is: a Testről és lélekről női főszereplője – a Katona József Színház szlovákiai magyar művésze, akinek ez volt az első nagy filmes munkája – már a berlini fesztiválon osztatlan sikert aratott, tavaly decemberben alakításáért megkapta az Európai Filmdíjat, most pedig a Magyar Filmdíjat is begyűjtötte. Az elismerést – Enyedi Ildikó és Borbély Alexandra távollétében – a film stábja vette át. Jelen volt viszont a gálán Tenki Réka, aki a legjobb játékfilmes női mellékszereplő díját vehette át a Testről és lélekrőlben nyújtott alakításáért.

23 kategóriában hirdettek győztest

A Vígszínházban megrendezett gálán összesen 23 kategóriában hirdettek győztest; az 5 műfaji kategória mellett 16 szakmai kategóriában adtak át díjakat. A Magyar Filmakadémia Egyesület tagjai a 4. Magyar Filmhéten bemutatott 131 alkotás közül választották ki a díjak jelöltjeit, majd a győzteseket.

A nagyjátékfilmes mezőnyben a férfi főszereplők között Rudolf Péter diadalmaskodott: a színész, akit a közönség elsősorban komikus szerepeivel azonosít, sokak szerint élete legjobb alakítását nyújtotta Török Ferenc 1945 című drámájában. A második világháború után, egy kis magyar faluban, egyetlen forró augusztusi napon játszódó történetben Rudolf Péter kelti életre a jegyzőt, vagyis a hatalmaskodó helyi kiskirályt, akinek szembe kell néznie korábbi tettei következményeivel. A legjobb férfi mellékszereplőnek járó Magyar Filmdíj Znamenák Istváné lett – ő Vranik Roland Az állampolgár című, a menekültek elfogadását boncolgató filmjében volt látható.

Vizuális-technikai téren tartották kiemelkedőnek a szavazásra jogosultak Mundruczó Kornél Jupiter holdja című, meglehetősen vegyes fogadtatású alkotását: a legjobb operatőr a filmet fényképező Rév Marcell lett, Ágh Mártont pedig a legjobb látványtervezőnek járó elismeréssel jutalmazták. A legjobb zeneszerző díját Szemző Tibor kapta az 1945 című filmért. A legjobb hangmester Balázs Gábor lett A Viszkissel, amelyért Kovács Zoltán a legjobb vágó díját nyerte el. A legjobb maszk díját a Budapest Noir csapata érdemelte ki. A legjobb jelmez díját Bárdosi Ibolya kapta a Kincsemért, ugyanehhez a stábhoz vándorolt a legjobb smink és fodrász kategória díja is.

A filmhét honlapján a nézők is voksolhattak kedvenc filmjükre – a közönségdíjat a Kincsem, Herendi Gábor kosztümös mozija kapta, amelyre egyébként tavaly több mint 450 ezren váltottak jegyet.

Nem csak a játékfilmeké a világ

Az utóbbi években megszoktuk, hogy nemcsak a mozifilmekre, hanem a magyar tévéfilmgyártásra is érdemes odafigyelni. A vasárnapi gálán a legjobb tévéfilmnek járó díjat az Árulók nyerte el, amely a maga műfaji kategóriájában további négy díjat is kapott: Fazakas Péter elnyerte a legjobb rendezés díját, Köbli Norbert a legjobb forgatókönyvért járó díját kapta meg; a tévéfilmes mezőnyben legjobb női főszereplőként Sztarenki Dóra, legjobb férfi főszereplőként pedig Hegedűs D. Géza vehette át az elismerést. Az Árulók 1948-ban, a kommunista hatalomátvétel után játszódik, és megtörtént esetet dolgoz fel. Illés Tatjána (Sztarenki Dóra) apja, Illés Béla (Hegedűs D. Géza), a hithű kommunista író legismertebb művéből készít színdarabot, és a főszerepre a szerelmét kéri fel. A fiú erősen kételkedik benne, hogy Guszev százados, az orosz– magyar barátság megtestesítője, aki Illés könyve szerint az 1848–49-es szabadságharc után szembefordult a hatalommal, és a magyarok mellé állt, valóban létezett, ám az éppen szárnyait bontogató új hatalomnak kellenek a legendák, a megerősítések. Ebben az új rendszerben aki kételkedik, az eltűnik.

A legjobb dokumentumfilm díját az Egy nő fogságban, Tuza-Ritter Bernadett rendezése kapta meg: az alkotás, amelyet az idei Sundance Fesztiválon is vetítettek, az ötvenes Maris sorsát követi, aki kezdetben teljesen természetesnek tartja, hogy rabszolgaként tartja egy család, majd lassan – részben a forgatás hatására – ráébred a helyzetére, és a menekülését tervezi. A legjobb kisjátékfilmnek járó elismerést a Földiek, Freund Ádám rendezése kapta, amelyet tavaly diák-Oscarra is jelöltek. A történet főszereplője egy 12 éves fiú, akinek hobbifeltaláló apja kilövi magát az űrbe, a fiúnak pedig választania kell, amúgy is szétszakadó családjában hova is tartozik. Az animációk között Pataki Szandra Cannes-t is megjárt, drótból alkotott animációja, a WireLess lett a győztes. (MTI, as)