A hűség csapdája

Ezzel a címmel írt Duba Gyula a Fábry Zoltán életművét betetéző 12. kötet megjelenéséről. Az első kötetet – köztudottan – 1980-ban adta ki a Madách Kiadó, s csaknem negyedszázad kellett ahhoz, hogy az egész életmű megjelenjen. Sajátos breviáriumnak mondja az író az utolsó kötetet. Azzal szolgált rá erre a címre, hogy a különböző tematikájú írások (antifasiszta cikkek, A vádlott megszólal, valamint az Üresjárat című napló), melyek korábban nem jelenhettek meg, most ebben a kötetben láttak napvilágot. Nem gyakori manapság, hogy Fábry életművével, üzeneteivel foglalkozzanak, így ez az esszé hézagpótló tett is egyben.

Bemutatja a folyóirat John Maxwell Coetzee írót, az új Nobel-díjast is, valamint beszélgetést közöl Csoóri Sándorral, életéről, élményeiről a magyar történelem kiemelkedő és tragikus eseményeiről. A szépirodalmi rovat közli Csoóri Sándor Látomás fényes nappal című versét, és Török Elemér, Németh István, valamint Öllős Edit verseit is. Olvashatjuk Aich Péter novelláját (Érettségi találkozó), valamint Rastislav Boroš elbeszélését (Férfi a parton). Alabán Ferenc tanulmánya (Identitás – imázs – integráció címmel) a kisebbségi magyar irodalmak identitásával foglalkozik. A kritika rovatban Radics Viktória a Nobel-díjas Kertész Imre új művét, a Felszámolás címűt mutatja be. A Tallózó-rovatban Nagy Károly arról ír, hány magyar él az Egyesült Államokban a XXI. század elején. A lapot a Magyar Köztársaság pozsonyi Kulturális Intézetének kiállítási anyagával – a Magyar Illusztrátorok Társasága tagjainak munkáival – illusztrálták. (dz)