A fotómodell és a fotográfia

A laikus beszélők körében kevéssé ismert fogalom a „paronima”, pedig épp nekik okoznak olykor gondot a paronimák, azaz a rokon hangzású, de eltérő jelentésű szavak. A paronimákat a nyelvhasználók hajlamosak öszszekeverni egymással, különösen, ha a szavak idegen eredetűek, vagy nemcsak a hangalakuk hasonló, hanem a jelentésük is. Ilyen pl. az adaptál és az adoptál: az előbbi azt jelenti: ‘alkalmassá tesz’, ‘átformál’, az utóbbi pedig, hogy ‘örökbe fogad’ (gyermeket).

Ezúttal a paronimák egy sajátos típusáról lesz szó, azokról, amelyek helyesírási szempontból talán a legnagyobb gondot okozzák, mert előtagként több szóhoz is kapcsolódnak, ugyanakkor önállóan, ill. összetett szavak előtagjaiként is szerepelnek, de helyesírásuk e kétféle szerepkörben nem azonos. Az egyik gyakori idegen nyelvi elem a foto-, ill. fotó, amely a görög faosz vagy fósz szóra megy vissza, s ‘fény’ jelentésű. Ez a magyarban előtagként foto- hangalakú, mindkét o-ja rövid, jelentése pedig ‘fénnyel kapcsolatos’. Példaként a Magyar helyesírási szótárból a következő szavakat idézhetjük: fotocella,fotokémia, fotokópia, fotoszintézis. Ugyanez az elem található a fotográfia szóban is, amely ‘fényírás’-t jelent. A szó nyelvünkbe német közvetítéssel került, de közben az azonos jelentésű német Lichtbild tükörfordításaképpen létrejött a fénykép szó is.

A fotográfia nem tűnt el nyelvünkből teljesen, sőt mintha újabban választékos szóként kezdene visszatérni. Ezenkívül előtagja jelentéstapadással önállósult; fotó formában. Mivel a magyarban szóvégi helyzetben rövid o nem állhat, a szóvégi magánhangzó megnyúlt. Ez az önállósult fotó szó néhány összetett szóba is bekerült előtagként. Ezek közül helyesírási szótárunk a fotókiállítás, fotómodell, fotómontázs, fotóművészet, fotóriporter, fotótéma szavakat tartalmazza. Mivel ezek nem a foto- előtagot tartalmazzák, hanem a ‘fénykép’ jelentésű önálló fotó szót, második ó-juk hosszú. Hasonlóképpen hosszú a második szótag ó-ja a fotós szóban.

Hasonló különbség jött létre nemrégiben a mikro- összetételi előtag és a mikró szó között, amely a mikrosütő összetételből, illetve mikrohullámú sütő szókapcsolatból önállósult. A mikro- előtag szintén görög eredetű, a mikrosz szó jelentése ‘kicsiny’, ‘kevés’. Ez található meg előtagként az olyan szavakban, mint pl. a mikrobusz, mikrofilm, mikroklíma, mikrorészecske, mikroszkóp vagy mikrosebészet, s a mikrohullám és a mikrosütő szavakban is. A mikrohullámú sütők elterjedésével párhuzamosan jelentéstapadással létrejött a mikró szó, amelyet hosszú ó-val írunk. Csak idő kérdése, hogy kialakuljanak nyelvünkben olyan összetételek, melyeknek előtagjában már ez a szó szerepel: ezeket természetesen hosszú ó-val fogjuk majd írni. Pl. ha valaki a mikrójavítás szót használná ‘mikrosütő javítása’ jelentésben, ezt hosszú ó-val kellene írnia; ha röviddel írná, akkor a szó olvastán inkább valamiféle sajátos javítási eljárásra gondolnánk, amely mikroszkopikus nagyságú elemekre irányul. Egy harmadik paronimikus szócsalád a radio- előtagú szavakból, ill. a rádió szót tartalmazó összetételekből áll. A radio- előtag a ‘sugár’ jelentésű latin radius szóra megy vissza, s a sugárzással való kapcsolatot jelenti az olyan szavakban, mint pl. radioaktív, radiogram, radiokémia, radiológia. A rádió szó a fotóhoz és a mikróhoz hasonlóan szintén hosszabb kifejezésből önállósult, s ilyenként fordul elő pl. a rádióállomás, rádióközvetítés, rádiómagnó, rádiótelefon szavakban. A kétféle előtag ugyanazon utótag előtt is előfordulhat: ilyen a Magyar helyesírási szótárban a radiogram és a rádiógram. A radiogram nem más, mint röntgenfelvétel, a rádiógram pedig rádiótávirat. A radio- és a rádió nemcsak írásban keveredik, hanem beszédben is: a radio- előtag helyén nemegyszer hallhatjuk a rádió- előtagot, különösen a laikusok által is ismert radioaktív szóban. A [rádióaktív] ejtésformát egyébként a beszélt nyelvben a nyelvművelők is „elfogadható”-nak tartják; ez a forma, illetve a rövid o-s [rádioaktív] a magyarországi művelt beszélők ejtésében is meglehetősen elterjedtnek tűnik.

www.gramma.sk