18. századi bödönhajó

Budapest. Nyolc méter hosszú, úgynevezett bödönhajót, vagyis egy fatörzsből kivájt vízijárművet is találtak a Duna-mederben, a Bács-Kiskun megyei Harta határában. Az alacsony vízállás következtében láthatóvá vált lelet-részletből egy hajózási szakközépiskolai tanár ismerte fel, hogy hajóroncs, s értesítette a helyben lakó régészt – mondta Tóth János Attila régész, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Tudományos Igazgatóságának főosztályvezetője. A leletről annyi már tudható, hogy annak idején meglehetősen hosszú ideig lehetett használatban, ugyanis több javítás nyomát őrzi.

A kiigazítások egy része még faszögeléssel történt, illetve van egy olyan javítási rész, ahol már vasszögeket, kovácsoltvas szögeket alkalmaztak. Az eredeti szögelésből viszont arra lehet következtetni, hogy a bödönhajó a XVIII. században készült – tette hozzá Tóth János Attila. A hartaiak tájékoztatása nyomán bejárták a környéken a folyóparti részt. Ennek során bukkantak rá egy másik, hagyományos fahajóra. A palánkot a bordákhoz kovácsoltvas szögekkel rögzítették, ami azt jelenti, hogy nem XIX. és főképpen nem XX. századi készítésű, vagyis történeti hajóroncs került elő – fűzte hozzá.

A szemle során találtak – egykor valószínűleg vízimalomhoz tartozó – csapolt gerendákat is. Ugyanarról a zátonyos Duna-részről, ahonnan a bödönhajó is előkerült, egy faborda a további lelet. Nyilván a környéken található a hajó is, amelyről származik, hacsak nem semmisült meg teljesen az iszap fogságában – tért ki rá.

A borda különlegessége, hogy csak faszögek találhatók benne, amiből az következik, hogy régebbi a másik hajóroncsnál.

„A Duna alacsony vízállása régészeti szempontok szerint részben kedvező, részben kedvezőtlen. Leletek kerülhetnek elő, viszont avatatlan kezek beavatkozásakor további pusztulásnak vannak kitéve a tárgyak, amelyeknek konzerválása nagyon sokba kerül. Az úgynevezett bödönhajó restaurálásához is több millió forint kellene” – közölte Tóth János Attila.