Túl nagy luxus lenne az újabb kudarc

Ez a bővítés utáni első csúcs, amelyen mind a 25 tagország első számú vezetői részt vesznek, Szlovákiát Mikuláš Dzurinda kormányfő képviseli. Az EU soros ír elnöksége szerdán este nyilvánosságra hozta az alkotmánytervezettel kapcsolatban a legutóbbi egyeztetések alapján kialakított kompromisszumos javaslatait, amelyek az állam- és kormányfők vitáinak kiinduló pontjául szolgálnak. Az egyik legfogósabb kérdésben, a szavazási rendszer ügyében az alkotmánytervezetet kidolgozó konvent eredeti javaslatának némileg módosított változata került a tárgyalóasztalra. Eszerint a döntések elfogadásához a tagállamok 55 százalékának a támogatására lenne szükség úgy, hogy ugyanezek az országok egyúttal az unió össznépességének legkevesebb 65 százalékát képviseljék. A konvent 50, illetve 60 százalékos arányokat javasolt.

Az Európai Bizottság majdani létszámát és összetételét illetően az elnökség olyan formulát javasol, amely szerint 2014-ig még mindegyik tagország egy-egy teljes jogú biztost delegálhatna a testületbe. Ezután a bizottság létszámát 18-ra csökkentenék, s e körön belül egy később meghatározandó forgási rendszerrel szavatolnák a tagállamok egyenrangúságát. Végleges megállapodásra kell jutni az egyes tagállamoknak jutó európai parlamenti helyek számáról is. Az elnökség azt javasolta, hogy ennek minimumát a legkisebb országok esetében a jelenlegi 4-ről emeljék 6-ra.

A minősített többséggel történő döntéshozatal érvényességi körének kiterjesztését illetően már a legutóbbi egyeztetéseken, illetve külügyminiszteri szintű IGC-fordulókon körvonalazódott a kompromisszum. Ennek alapján a még vitatott területek közül nagy valószínűséggel megmarad a nemzeti vétó az adózási ügyekben, valamint a kül- és biztonságpolitikában, míg a szociálpolitika bizonyos területein, illetve a büntetőjogi együttműködésben bizonyos feltételek mellett lehetőség lesz többségi döntéshozatalra.

A nyitott kérdések közé tartozik az alapvető jogok európai chartájának a jogi státusa. Formailag a charta része ugyan az alkotmánynak, Nagy-Britannia azonban kezdettől fogva határozottan ellenezte, hogy ennek belső jogrendje módosulásával járó következményei is legyenek.

A tagállamok a két éve tartó viták ellenére nem tudtak egyetértésre jutni arról, szerepeljen-e az alkotmány preambulumában utalás a kereszténységre vagy éppen Istenre. Ennek fényében az ír elnökség azt a megoldást választotta, hogy legutóbbi javaslatában megtartotta az alkotmányszöveg eredeti változatát, amelyben nem szerepelnek ilyen utalások.

Uniós és tagállami illetékesek szerint a huszonötök az utolsó pillanatokra maradt nehézségek ellenére igen nagy fokú megegyezési készséget tanúsítanak. Egyetértenek abban, hogy az IGC tavaly decemberi fordulójának sikertelensége után még egy ilyen kudarc nagyon súlyos következményekkel járna.

Az európai konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) Chris Pattent, az EU külügyi biztosát javasolta tegnap a csúcsértekezletnek az Európai Bizottság új elnökéül, Romano Prodi utódának. „Úgy vélem, hogy Chris Pattennel az EPP-nek alkalmas jelöltje van a bizottság élére” – mondta Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke. A brit politikusban Brok szerint megvan a kellő vezető képesség és erkölcsi tekintély a fontos tisztség ellátásához. Antonio López Isturiz, az EPP főtitkára megerősítette a döntést, amelyet a képviselőcsoport nevében Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök terjeszt az EU ír elnöksége elé. Az EPP a múlt héten tartott európai parlamenti választások nyomán ismét a legnagyobb pártcsoporttá vált az Európai Parlamentben és vezetői már előre jelezték, hogy a bizottság elnökéül csak ebből a pártból kikerülő személyiséget hajlandók támogatni. (MTI, TASR)

Nincs tömeges bevándorlás

London. Nyoma sincs annak a tömeges bevándorlásnak a brit munkaerőpiacon, amelytől sokan tartottak az EU-bővítés előtt. Ezt a brit belügyminisztérium bevándorlásügyi államminisztere jelentette ki, akinek elődjét éppen tegnap bírálta élesen egy hivatalos vizsgálati jelentés a román és a bolgár munkavállalók vízumaival kapcsolatos botrány miatt. Des Browne a londoni szlovák nagykövetségen tartott szerda esti előadásában kijelentette: azoknak a többsége, akik május elseje óta bejegyeztették munkavállalásukat, már a bővítés előtt is az országban tartózkodott. Friss adatok szerint májusban minden korábbinál szorongatóbbá vált a munkaerőhiány a gyorsan növekvő brit gazdaságban. A munkanélküliek aránya alig 2,8 százalék volt. Ez az egyik legalacsonyabb szint a fejlett ipari világban. (MTI)